Mennyi kcal: majonéz, tojás-, tej-, laktóz-, gluténmentes (100g)


Energia

514 kcal (2151 kJ)

Fehérje

0 g

Zsír

55 g

SFA

6 g

Cukrok

1 g

Nátrium

60 mg

Kálium

31 mg

Kalcium

9 mg

Magnézium

6 mg

Vas

0 mg

Cink

0 mg

Foszfor

19 mg

B1-vitamin

1 µg

B2-vitamin

3 µg

E-vitamin

30 mg

Folsav

1 µg

Termékcsoport

  • A majonéz, tojás-, tej-, laktóz-, gluténmentes (100g) B1-vitamin tartalma: 1 µg
  • A majonéz, tojás-, tej-, laktóz-, gluténmentes (100g) B2-vitamin tartalma: 3 µg
  • A majonéz, tojás-, tej-, laktóz-, gluténmentes (100g) Cink tartalma: 0 mg
  • A majonéz, tojás-, tej-, laktóz-, gluténmentes (100g) Cukrok tartalma: 1 g
  • A majonéz, tojás-, tej-, laktóz-, gluténmentes (100g) E-vitamin tartalma: 30 mg
  • A majonéz, tojás-, tej-, laktóz-, gluténmentes (100g) Élelmi rost tartalma: 0 g
  • A majonéz, tojás-, tej-, laktóz-, gluténmentes (100g) Energia tartalma: 514 kcal (2151 kJ)
  • A majonéz, tojás-, tej-, laktóz-, gluténmentes (100g) Fehérje tartalma: 0 g
  • A majonéz, tojás-, tej-, laktóz-, gluténmentes (100g) Folsav tartalma: 1 µg
  • A majonéz, tojás-, tej-, laktóz-, gluténmentes (100g) Foszfor tartalma: 19 mg
  • A majonéz, tojás-, tej-, laktóz-, gluténmentes (100g) Kalcium tartalma: 9 mg
  • A majonéz, tojás-, tej-, laktóz-, gluténmentes (100g) Kálium tartalma: 31 mg
  • A majonéz, tojás-, tej-, laktóz-, gluténmentes (100g) Keményítő tartalma: 0 g
  • A majonéz, tojás-, tej-, laktóz-, gluténmentes (100g) Magnézium tartalma: 6 mg
  • A majonéz, tojás-, tej-, laktóz-, gluténmentes (100g) Nátrium tartalma: 60 mg
  • A majonéz, tojás-, tej-, laktóz-, gluténmentes (100g) Niacin ekv. tartalma: 0 mg
  • A majonéz, tojás-, tej-, laktóz-, gluténmentes (100g) Retinol ekv. tartalma: 0 mg
  • A majonéz, tojás-, tej-, laktóz-, gluténmentes (100g) SFA tartalma: 6 g
  • A majonéz, tojás-, tej-, laktóz-, gluténmentes (100g) Szénhidrát tartalma: 1 g
  • A majonéz, tojás-, tej-, laktóz-, gluténmentes (100g) Vas tartalma: 0 mg
  • A majonéz, tojás-, tej-, laktóz-, gluténmentes (100g) Zsír tartalma: 55 g

Tápanyag információk

Energia

Szervezetünk működéséhez energiára van szükség, amely az étkezések során elfogyasztott tápanyagokból származik. Napi energiaszükségletünket több tényező is befolyásolja úgy, mint az alapanyagcserénk, életkorunk, nemünk, egészségi állapotunk, életkörülményeink, fizikai aktivitásunk és az alvással töltött órák száma.

A napi energiaszükségletet, kalóriaigényt több módon is ki lehet számolni. A leggyakrabban használt módszer, amikor nem, kor és súly alapján, egy egyszerű képlet alkalmazásával határozzuk meg a napi minimum tápanyagigényt. Az interneten rengeteg kalkulátor áll rendelkezésre, ahol egész egyszerűen megadod a már említett adatokat és egy kattintással megtudhatod, hogy naponta körülbelül mennyi energiára van szüksége a szervezetednek. A fejlettebb kalkulátorok például azt is figyelembe veszik, milyen aktívan éled az életedet (ülő- vagy fizikai munkát végzel). Természetesen ezzel a módszerrel egy körülbelüli ajánlást kaphatsz a napi energiaszükségletedre vonatkozóan.

Ha igazán pontos és viszonylag egyszerű számítást szeretnél végezni, akkor állj rá a mérlegre, jegyezd fel a súlyodat, ügyelj rá, hogy egy hétig minden nap körülbelül ugyanannyi kalóriát vigyél be a szervezetedbe, majd újra méretszkedj meg. Ha csökkent a súlyod, akkor az azt jelenti, a napi energiaszükségleted magasabb, mint amennyire számítottál. Ha nőtt a súlyod, akkor ennél kevesebb, ha pedig pontosan ugyanannyit mutat a mérleg, akkor sikerült eltalálnod a pontos kalóriaszükségletedet. Ez utóbbi elsőre igen ritka, általában több hét kitartó méréssel állapítható meg a kalóriaigény.

energia

A legjobb energiaszolgáltató

A legjobb energiaszolgáltató kalorigén tápanyag a szénhidrát, amelyet a szervezet képes elraktározni. A szénhidrátokról érdemes tudni, hogy minden szövet és sejt képes őket felhasználni, valamint hogy anarerob és aerob körülmények között is lebonthatóak - a sportolók életében kiemelten nagy odafigyelést igényel a megfelelő mennyiségű szénhidrát bevitel.

Az, hogy a szervezet pontosan hogyan, miként gondoskodik a megfelelő energiáról az egyes mozgásokhoz, egy elég bonyolult folyamat. Nagyon röviden összefoglalva az első néhány másodpercben az izomsejtben lévő ATP molekulák biztosítják az energiát. Ez gyorsan kimerül, így a következő kb. 10 másodpercben a szervezet újabb ATP molekulát állít elő. Ez után a szervezet a szénhidrátokhoz fordul, előbb anaerob, majd úgy egy perc elteltével aerob körülmények között. 30-40 percnek kell eltelnie ahhoz, hogy az energianyerés főszereplője a zsírok legyenek. A szervezet csak extrém helyzetekben folyamodik a fehérjék lebontásához a megfelelő energiaellátottság érdekében.

Kép forrása: Pixabay.com

Fehérje

Ahhoz, hogy a szervezet képes legyen megfelelően ellátni a funkcióit, nélkülözhetetlen tápanyagokkal ellátni. Alapvetően kalorigén és non-kalorigén tápanyagokat különböztetünk meg egymástól - a fehérje az előbbi csoportba tartozik. Mivel a fehérje képtelen elraktározódni a szervezetben, nagyon fontos a napi szintű fehérjebevitel.

A fehérjék funkciója rendkívül fontos és változatos, többek között az izmok, a kötőszövetek, az inak, a csontok, a haj és a szőr szerkezeti elemei (például kreatin, kollagén, elasztin), a hormonok és az enzimek alkotórészei, szerepük van az immunrendszer felépítésében, valamint a különböző transzport folyamatokban. Biztosítják a folyadék-, és sav-bázis egyensúlyt, fenntartják az érrendszer rugalmasságát. A szöveti fehérjék folyamatosan lebomlanak és újjáépülnek, így a bontáskor felszabadult aminosavak nagy része visszakerül a fehérjékbe.

feherje

Mennyi fehérjére van szükség?

Azt, hogy naponta pontosan mennyi fehérjére van szüksége a szervezetnek, sok minden befolyásolja. Például nem mindegy hány éves vagy, férfi vagy vagy nő, milyen az egészségügyi állapotod és milyen életmódot folytatsz, sportolsz-e. Általában napi 0,8-1 g/ttkg szoktak általánosan ajánlásként meghatározni. Sportolók számára ez az érték 1,5-2 g/ttkg-ra, bizonyos esetekben pedig akár 2-2,5 g/ttkg-ra is emelkedhet.

Mivel a fehérjéknek ennyi minden fontos feladata van, ezért természetesen a szervezet jelzi, ha túl keveset vagy épp túl sokat juttattál be. A tartósan kevés fehérjebevitel szövetek károsodásához vezet, emésztési zavarokat okoz, fogyást eredményez és még számos negatív következménye lehet.

A túl sok fehérje fogyasztás leginkább a sportolókra jellemző, hiszen közismert, milyen fontos szerepet játszik az izomépítésben. Hosszútávon azonban rosszullétet, megbetegedést von maga után, amivel a sportoló éppen az ellenkezőjét éri el - rászorul a hosszú pihenőidő beiktatására.

Néhány fehérjedús étel, amellyel gyorsan teljesíthető a napi ajánlás

  1. Sovány hús – halak, szárnyasok

100 gramm csirkemellben kb. 25 gramm fehérje található. Talán kijelenthetjük, hogy a sportolók és a diétázok kedvence, hiszen elhanyagolható mennyiségű zsír és szénhidrát található benne, számtalan módon elkészíthető és valóban jól lehet vele lakni.

  1. Zsírszegény túró

100 gramm tehéntúróban átlagosan 14 gramm fehérje van és szintén nagyon ízletes ételek készíthetőek belőle.

  1. Tojás

Napi néhány tojás tökéletes megoldás arra, hogy fedezd a napi fehérje szükségletedet. 100 gramm tojás (körülbelül két darab) 13 gramm fehérjével járul hozzá a kitűzött célodhoz.

  1. Sajt

A sajttal óvatosan, mert könnyen túlzásba lehet esni! Viszont mellette szól, hogy hozzávetőlegesen annyi fehérje található benne, mint a csirkemellben. Ráadásul passzolnak is egymáshoz: finoman megszórva a csirkemellfiléket biztos sikered lehet a konyhában.

  1. Hüvelyesek

Például 100 gramm babban több, mint 8 gramm fehérje található. Igaz, a szénhidrát tartalma is magas, nem árt odafigyelni, hiszen, míg a fehérje nem, a szénhidrát könnyen raktározódik a szervezetben.

Kép forrása: Pixabay.com

Zsír

Zsír nélkül az emberi szervezet nem tudna működni – rengeteg feladata van, éppen ezért nem szabad kiiktatni vagy minimalizálni a fogyasztását. Nem minden zsír rossz, sőt, bizonyos típusú zsírok elengedhetetlenek, a szervezet pedig nem mindet képes magától előállítani. Azokat a zsírokat, amelyeket a szervezet képtelen előállítani, esszenciálisnak hívjuk – ezeket csak tápanyagokkal lehetséges fedezni. Az általános ajánlás szerint a bevitt tápanyagok 30%-ának zsírnak kellene lennie. Ez testtömeg kilogrammonként körülbelül 1 grammot jelent naponta. Természetesen, ahogy minden más tápanyagnál, úgy a zsírok esetében is igaz, hogy egyénenként ez a javaslat eltér.

zsir

Miért fontosak és milyen szerepük van a zsíroknak?

A zsírok nagyon fontos energiaforrások. Ha megvizsgáljuk, nagyjából kétszer akkora az energiaértéke, mint a szénhidrátoknak vagy a fehérjéknek. Így tehát - sokak bosszúságára - energiaraktárként is funkcionál, könnyen elraktározza a szervezet. (A felhalmozódott zsír megszabadulásáról egy kicsit később lesz szó.)

Fontos megjegyezni, hogy nem mindegy, hogy mennyi és pontosan milyen zsírokat fogyasztasz. Ha nem figyelsz oda kellőképpen, nem csak az elhízás, de számos betegség kialakulását is segíted, így például az érelmeszesedés veszélye is fennállhat.

Alapvetően növényi vagy állati eredetű, telített vagy telítetlen zsírokat különböztetünk meg egymástól, melyeknek beviteli arányára érdemes odafigyelni. A telítetlen zsírsavak általában folyékony halmazállapotúak, ezek az olajok, míg a telített zsírok szilárdak. Érdemes inkább a telítetlen zsírokat előnyben részesíteni, melyek olyan nélkülözhetetlen, jótékony hatású zsírsavakat tartalmaznak, mint az omega-3 vagy az omega-6 esszenciális zsírsav.

Érdemes hetente legalább kétszer halat fogyasztani, beiktatni a táplálkozásba az olajos magvakat, a salátához pedig növényi olajakat felhasználni.

Egy kicsit tudományosabban megvizsgálva a zsírokat

Az esszenciális zsírok formálják a sejtmembránt, az agyszövetet, a csontvelőt, és az a zsírréteget, ami a szervek (szív, máj, vese) körül van. Védelmet nyújt a fizikai károsodás ellen. Az egészséges ember testsúlyának kb. 3%-ával számolhatunk esszenciális zsírként. A testzsír fontos összetevője a raktározott zsír is, amely a zsírsejteket a bőr alá és a szervek köré rendezi.

Mit érdemes tudni a zsírokról, ha túl sok halmozódott fel a szervezetedben?

Mint ahogy korábban említettük, a szervezet jól képes raktározni a zsírokat, így túlzott bevitele hamar elhízáshoz vezet. Zsírégetés szempontjából nagyon fontos tudni, hogy a zsírok csak aerob körülmények között képesek bontódni – ez a feltétel pedig körülbelül fél óra mozgás után valósul meg. A szervezeted előbb a szénhidrátokkal fedezi a szükséges energiát és csak ezt követően nyúl a zsírokhoz.

A rendszeres, jól megtervezett edzéssel elérhető az utólagos zsírégetés is, amely alatt a mozgás utáni emelkedett zsíroxidációs folyamatokat értjük.

Az elhízás, főleg a túlzott elhízás leküzdése nem egyszerű, éppen ezért érdemes szakemberhez fordulni, aki nem csak a személyre szabott, megfelelő tápanyagbeviteledre figyel oda és meghatározza a napi szükséges edzéstervedet, de fenntartja a motiváltságodat is.

Végezetül egy extra tipp: az élelmi rost javítja a bélmozgást és csökkenti a zsírfelszívódást.

Kép forrása: Pixabay.com

SFA

A zsírsavaknak két fajtáját különböztetjük meg egymástól. Léteznek telített zsírsavak (SFA) és telítetlenek (MUFA és PUFA). A szervezet működéséhez elengedhetetlenek a zsírok, nagyon fontos azonban odafigyelni, hogy milyen minőségű zsírokat juttatsz be a szervezetedbe.

Ha kémiailag vizsgáljuk meg a zsírsavakat, akkor azt látjuk, hogy a telített zsírsavak (SFA) nem tartalmaznak kettős kötéseket, rendezetten állnak (így általában szilárd halmazállapotúak), míg a telítetlen zsírsavaknál kettős kötések törik meg a láncot.

SFA

A telített zsírsavakhoz (SFA) javarészt állati eredetű ételekből juthatunk, van azonban néhány kivétel, mint például a kókusz- vagy pálmaolaj, amit azért is fontos megemlítenünk, mert ma már elég sok élelmiszerben megtalálhatóak.

Amit érdemes tudni, hogy míg a telített zsírsavak (pl. palmitinsav, sztearinsav, vajsav stb.) előállítására képes a szervezetünk, addig a telítetlen zsírsavak táplálékkal történő bevitelére ügyelni kell.

Ettől függetlenül az általános ajánlás szerint az étkezések 20-30%-át zsírokból kell fedezni, amelynek a 10%-ának telített zsírsavaknak kellene lenniük. Ami megnehezíti ennek az aránynak a betartását az az, hogy általában az üzletek polcain kapható élelmiszerek nem ezt az arányt képviselik.

Fontos megemlíteni, hogy pozitív, dózisfüggő kapcsolatot véltek felfedezni a telített zsírbevitel és a vér LDL koleszterinszintje között, mikor szénhidrátokkal hasonlították össze. A nagy mennyiségben telített zsírokat tartalmazó ételek fogyasztásának csökkentése, illetve omega-6 tartamú telítetlen zsírsavakra történő cseréje csökkenti a szív- és érbetegségek kialakulásának kockázatát.

Amire ügyelni kell tehát, azok a mennyiségek. (Bár nem szabad megfeledkezni róla, hogy a szervezet egészét kell vizsgálni ahhoz, hogy valakinek pontos és megfelelő étrendet össze lehessen állítani, így nem feltétlenül ártalmas minden esetben, ha valaki rendszeresen túl sok telített zsírsavat visz be a szervezetébe. Az ok, ami miatt olyan sokszor halljuk a telített zsírsavakról a negatívumokat az az, hogy döntően azok lépik túl az ajánlott mennyiséget, akik ezt életvitelükkel nem kompenzálják.)

Kép forrása: Pixabay.com

Koleszterin

A koleszterin egy természetes anyag, amely nélkülözhetetlen a szervezet számára. Mivel nagyon könnyen túl lehet lépni az optimális szintet, ezért a legtöbb esetben a magas koleszterinszint okozza a problémát, azonban érdemes tudni, hogy az alacsony érték is súlyos szövődményeket okozhat.

Miért van olyan sok magas koleszterinszinttől szenvedő ember?

Főképp azért, mert a szervezet saját maga is képes előállítani, a legtöbbet a máj termeli, de emellett táplálék útján is hozzá lehet jutni. A legtöbbször a helytelen táplálkozás okozza a gondot, de az is előfordulhat, hogy a testen belül működési zavar alakul ki a koleszterin előállításában és annak szétosztásában.

Fontos tudni, hogy a magas koleszterinszintnek nincsenek tünetei, de ha idejében kiderül a probléma, akkor többnyire helyes táplálkozással, diétával megelőzhetőek a súlyos következmények, később csak gyógyszeres kezeléssel kerülhetőek el a komolyabb betegségek.

koleszterin

Miért van szükség koleszterinre?

A koleszterinnek rengeteg szerepe van. Csupán néhányat megemlítve közülük, a koleszterin segítségével állítja elő a szervezet a D-viatmint, ami többek között a csontok egészségéhez szükséges. Ezen felül létfontosságú egyes hormonok előállításához, például a nemi hormonokhoz vagy a stresszhormonhoz. Ezen felül a sejthártya épségéhez és az agyműködéshez is nélkülözhetetlen.

A megfelelő koleszterinszint

A megfelelő összkoleszterin szint 5,0 mmol/l alatti, míg az LDL-koleszterin ideális esetben nem lépheti túl a 3 mmol/l-t. Ellenőrzése egyébként vérvizsgálattal történik, az összkoleszterin szint mérése már otthoni készülékek segítségével is egyszerűen megoldható. A túl magas koleszterintszint hosszú távon szív- és érrendszeri problémákat okozhat – de mégis hogyan?

Röviden a „jó” és a „rossz” koleszterinről

Alapvetően három fontos fogalmat kell ismerni ahhoz, hogy érthetővé váljon a koleszterin működése. A koleszterin lipoproteinekbe burkolva szállítódik a szervezeten belül, melyeknek összessége jelenti az összkoleszterin szintet.

Az úgy nevezett (rossz) LDL-koleszterin végzi a koleszterin szállítását a májtól a sejtek irányába. A szállítás során sajnos egy része az érfalakba épül, amely később érelmeszesedést, érszűkületet okozhat.

Ezzel szemben a (jó) HDL-koleszterin útja során a fel nem használt, felesleges koleszterint felveszi és visszaszállítja a májba, ahonnan egy kiválasztódik. Fontos tudni róla, hogy a HDL-koleszterin képes a már lerakódott LDL-koleszterin felvételére is, ezzel védelmet biztosítva az érfalaknak.

Összességében, ha odafigyelsz az alapvető táplálkozási ajánlásokra, nem folytatsz mozgásszegény életmódot, akkor a nem megfelelő koleszterinszint okozta megbetegedések kockázata igen kis mértékű.

Kép forrása: Pixabay.com

Szénhidrát

A szervezetnek alapvetően három makrotápanyagra van szüksége ahhoz, hogy képes legyen a működésre: a fehérjékre, a zsírokra és a szénhidrátokra. A fehérjékről és zsírokról külön cikkeinkben olvashatsz, ezúttal a szénhidrátokról lesz szó.

A szénhidrátokat nagyon sokan igyekeznek kerülni, hiszen közismert tény, hogy a fel nem használt szénhidrátok zsírként raktározódnak el a szervezetben. Ez azonban szinte lehetetlen küldetés, ha pedig valakinek valamelyest sikerül is minimalizálni a bevitelét, hamar megérezni annak egészségkárosító hatását: például a fáradékonyságot, a rossz közérzetet és az ingerlékenységet.

szenhidrat

A szénhidrátok biztosítják ugyanis a szervezet működéséhez szükséges megfelelő energiát, és ez a makrotápanyag szükséges gyakorlatilag minden fizikai tevékenységünkhöz, valamint a szellemi munkához is nagyban hozzájárulnak. Energiaszolgáltató funkcióját akkor is képes ellátni, ha nincs elegendő oxigén a lebontási folyamat során és gyakorlatilag minden sejtféleség képes őket hasznosítani.

Éppen ezért ahelyett, hogy megpróbálnád kiiktatni az étkezésedből, inkább törekedj rá, hogy megfelelő fajtájú szénhidrátokat válassz.

A szénhidrátoknak több típusát különböztetjük meg egymástól

Kezdjük az elején, hiszen ahhoz, hogy pontosan megérthessük mi is az a szénhidrát és miként kell hozzá állnunk, be kell mutassuk őket.

A szénhidrátok szinte kizárólag növényi forrásokban találhatók meg, például gyümölcsökben, zöldségekben, magvakban, borsófélékben és babfélékében. A tej és a tejtermékek az egyetlen olyan állati forrású tápanyagok, amelyek jelentős mennyiségű szénhidrátot tartalmaznak. A cukrok a keményítők és a rostok mind-mind szénhidrátok melyek különböző csoportokba sorolhatók. Ezek a monoszacharidok (glükóz,fruktóz), oligoszacharidok (laktóz, szacharóz ami az étkezési cukrokat jelenti) poliszacharidok (keményítő, rostok).

Az összes szénhidrátot be tudjuk sorolni az egyszerű vagy az összetett szénhidrátok csoportjába.

Az egyszerű (rossz) szénhidrátok

Ebbe a csoportba soroljuk a cukrokat, a süteményeket, az üdítőitalok többségét és minden olyan nagyon csábító finomságot, amiből azonban sajnos megárt a sok. Sőt, sajnos ezek a készítmények semmilyen hasznos tápanyagot nem tartalmaznak és a szervezet nagyon könnyen zsírrá alakítja őket. További hátránya, hogy extra gyorsan megemelik a vércukorszintet, amely nagy inzulináramlást idéz elő. Ezt követően a vércukorszint éppen olyan gyorsan esik le, mint ahogy felemelkedett, így nem számíthatunk hosszú távú jóllakottságra.

Az összetett (jó) szénhidrátok

Ezzel szemben az összetett szénhidrátok, amelyeket „jó szénhidrátoknak” is szoktak nevezni, számos hasznos tápanyagot tartalmaznak – különböző vitaminokat, ásványi anyagokat például. Ezek a szénhidrátok fokozatosan emelik fel a vércukorszintet és kellemesen, hosszú időre jól lehető tőlük lakni. Ebbe a csoportba soroljuk például a gabonaféléket, a hüvelyeseket és a zöldségféléket.

Fontos, hogy a fel nem használt szénhidrát könnyen elraktározódik, így ügyelni kell a napi optimális fogyasztási mennyiségre. A napi általános ajánlás nők esetében 5 g/ttkg, férfiaknak pedig 7 g/ttkg. Természetesen ez egy általános meghatározás, sportolóknak, extrém edzéstervnél akár 12-15 g/ttkg is szükséges lehet naponta.

Kép forrása: Pixabay.com

Keményítő

A keményítő nem más, mint a növények elraktározott tápanyaga, amely megannyi glükózmolekulából épül fel. A keményítős ételeket általában kerülni szokták a fogyni vágyók, mondván, hogy hizlal – ez azonban ilyen egyszerűen nem jelenthető ki. Sőt, bizonyos formájában a keményítőt tartalmazó ételek tökéletesen beleillenek az egészséges táplálkozásba. A következő sorokban bemutatjuk, miért.

Keményítő általában a különböző magokban, gumókban és hüvelyesekben található, mint például a búzában, a rozsban, a rizsben, a zabban, burgonyában vagy a kukoricában.

kemenyito

A keményítő maga egy vízben oldhatatlan összetett szénhidrát. Se íze, se illata nincsen, fehér színű. Sokszor találkozni vele por formájában, amit ételek sűrítésére használnak fel (tésztákhoz, levesek sűrítésére vagy például a főzelékeknél). Fontos tulajdonsága, hogy rengeteg vizet képes megkötni, így saját maga többszörösére duzzadhat. Az, hogy milyen mértékű a vízfelszívó képessége, a keményítő típusától függ (a kukoricakeményítőnek például kimagasló a duzzadóképessége).

Minden keményítő szénhidrát, de nem minden szénhidrát keményítő. Általánosságban elmondhatjuk, hogy a cukrok az egyszerű szénhidrátok, a keményítők pedig az összetettek. Mindkettőt lebontja a szervezet glükózzá. A szénhidrátokról egy másik írásunkban részletesen olvashatsz, amit azonban mindenképpen tudni kell róluk, hogy a szervezet számára a legjobb energiaforrást jelentik. A cukrok és a keményítő között az egyik legjelentősebb különbség, hogy a keményítőt a szervezet sokkal hosszabban emészti meg, így nem vált ki akkora mértékű inzulin ingadozást.

Hol van a gond a keményítővel?

A probléma a keményítő feldolgozásánál, finomításánál bújik meg. A feldolgozás hatására a táplálék terjedelme sok esetben jóval kisebb lesz (rövid idő alatt sokat lehet belőle enni), a kalóriaszáma pedig megnövekszik. Továbbá az emésztés rostok hiányában felgyorsul, megdobja a vércukorszintet.

Ezzel szemben rostosan, minden ásványi anyagával, vitamintartalmával együtt, tehát természetes formájában a keményítőt tartalmazó ételek kiváló táplálékforrások.
Egészséges, de magasabb kalóriájú zöldségek például a burgonya, sütőtök vagy a cékla. Ha figyelni szeretnél az alakodra, akkor bátran válogass a kisebb kalória (és keményítő) tartamú zöldségek közül, mint például a karfiol, a paprika, az uborka, a cukkini, a brokkoli, a spenót vagy a salátafélék.

Kép forrása: Pixabay.com

Cukrok

A táplálékainkban lévő szénhidrátokat két fő csoportba soroljuk: egyszerű és összetett szénhidrátokra. Az egyszerű szénhidrátokat, vagyis cukrokat az egy egységből álló monoszacharidokra (glükóz, fruktóz, galaktóz), a két egységből álló diszacharidokra (szacharóz, laktóz, maltóz) és a cukoralkoholokra bonthatjuk tovább. Közös jellemzőjük édes ízük és vízben való jó oldhatóságuk.

Cukrokra természetesen szüksége van a szervezetünknek. Elengedhetetlen energiaforrása például az agynak, segít a tanulásban, az emlékezésben. Javítja a kitartást, hozzájárul a jó kedélyállapothoz, egyes ásványi anyagok hasznosulását is javítja és például az izmoknak is szüksége van rá.

Fontos tudni, hogy a cukrok sok fajtáját különböztetjük meg egymástól, mégis azonos mértékben hatnak a szervezetre. Legyen fehér vagy barna, ugyanakkora a kalóriaértékük, ugyanakkora mértékben növelik meg a vércukorszintet és még sorolhatnánk.

cukrok

Habár a cukrok szervezetünk alapvető üzemanyagai és elengedhetetlenek a szervezet megfelelő működéséhez, sajnos könnyű őket túlfogyasztani. Hogy ezt elkerülhesd, elengedhetetlen tudni, hogy a cukrok természetes formájukban is megtalálhatóak az ételekben (például a gyümölcsök esetében a gyümölcscukor). Az alapvető gond a hozzáadott cukor, amely az élelmiszer gyártása vagy elkészítése közben kerül hozzá az ételhez. Éppen ezért vásárlásnál fontos törekedni rá, hogy hozzáadott cukrok nélkül készült termékek kerüljenek a bevásárlókosárba.

Megtévesztő lehet, hogy bár a csomagoláson kötelező feltüntetni, hogy milyen összetevők találhatóak meg az egyes élelmiszerekben, a cukroknak sok szinonimája létezik, mint például fruktóz, laktóz, kukoricaszirup, szurkóz, méz, tejcukor és még sorolhatnánk.

Igaz ugyan, hogy például a gyümölcsökben is jelentős mértékű cukor található, viszon rost tartalmuk miatt sokkal hosszabb ideig emészti a szervezet, így tartós jóllakottság érzet alakul ki.

Mi a probléma a cukrok túlzott fogyasztásával?

  1. Számtalan negatív hatása van, de például elhízást okozhat. Mivel a vércukorszintet csak rövid időre növeli meg és ugyanolyan gyorsan esik vissza, amilyen gyorsan felugrott, hamarosan ismét éhes leszel (és fáradt!), hiába fogyasztottál belőle sokat. A kalóriatartalma pedig közismerten magas.
  2. Ugyanezen okból kifolyólag növeli a cukorbetegség kialakulásának esélyét is.
  3. Növeli a szívbetegség kockázatát. A túl sok cukor vércukorszint emelkedést vált ki, elhízást okozhat, gyulladások jelenhetnek meg tőle a szervezeten belül, valamint például emelheti a vérnyomásértéket is, ezek pedig mind a szívbetegségek kiváltó okai.
  4. Akik túl sok cukrot fogyasztanak, gyakran tapasztalnak bőrproblémákat. Ennek egyik oka, hogy a cukrok fokozzák a bőrolajtermelést.
  5. Pszichésen is hatással lehet, ha túlzásba esel a cukrokból. Egy idő után ugyanis a szervezet endorfintermelése lelassul, amelynek köszönhetően lehangoltság törhet rád, később pedig akár depresszió is kialakulhat.

Ha édesíteni szeretnéd az ételeidet, érdemes inkább édesítőszereket alkalmazni. Természetesen az édesítőszerek esetében is fontos körültekintőnek lenni, hiszen rengeteg mesterséges, hosszútávon egészségtelen típusa található meg a polcokon, amelyeket jó elkerülni. Viszont összességében még mindig sokkal kíméletesebb a szervezet számára egy rosszul megválasztott édesítőszer, mint a cukrok túlzott fogyasztása.

Kép forrása: Pixabay.com

Élelmi rost

Az élelmi rostok olyan összetett szénhidrátok, melyeket a szervezet nem képes megemészteni, mégis óriási szerepet töltenek be az emésztés során. Élelmi rostokhoz növényekből juthatunk. Nem csak a gyümölcsök, zöldségek tartalmaznak élelmi rostokat, de például a teljes kiőrlésű tészta, a zabkorpa (joghurtba keverve különösen finom reggeli!), a bulgur vagy a barna rizs is. De mégis miért is tulajdonítunk nekik ekkora jelentőséget?

elelmi rost

A rostoknak alapvetően két típusa van. Az egyik csoportba a vízben oldódó élelmi rostfajták tartoznak, a másikba pedig az oldhatatlanok. Mindkettő fajtára szükség van. Az általános napi felnőtt ajánlás 20-35 gramm (1 rész nem oldható, 3 rész oldható élelmi rost arányban). Ha szeretnél leadni néhány kilót, akkor mindenképpen érdemes ügyelni az ajánlás betartására, ugyanis bármelyik típusról beszélünk, az élelmi rostok rendkívül hatékonyan támogatják az emésztést.

Azok az élelmi rostok, amelyek vízben oldhatatlanok (például kuszkusz, korpa, uborka, káposzták és egyes keményítők), egész egyszerűen csak áthaladnak az emésztőrendszeren. Előnyük, hogy sok helyet foglalnak, így telítettség érzetet váltanak ki.

A vízben oldódó élelmi rostok (például bab, borsó, pektin, zab, alma, cseresznye, szőlő) magukba szívják a vizet, megduzzadnak, egyfajta masszává alakulnak és keverednek más emészthetetlen táplálékokkal. Fontos, hogy többek között megkötik a koleszterint és az epesavat is, így csökkentik a vér koleszterinszintjét! A tápanyagok megkötésével lényegében lassítják az emésztés folyamatát, lassabb felszívódást eredményeznek, így például a vércukorszintet kevésbé emeli meg.

Amire különösen oda kell figyelni élelmi rostban gazdag táplálkozás során, az az elegendő folyadékpótlás. A rostok az emésztőrendszeren áthaladva rendkívül nagy mennyiségű folyadékot szívnak magukba, legalábbis abban az esetben, ha ez rendelkezésükre áll. Ha nem, akkor pont hogy a visszájára fordul a helyzet, például székrekedés alakulhat ki, ami hosszútávon számos szövődményt eredményezhet. 1 gramm rost hozzávetőlegesen akár 50 ml vizet is megköthet.

Ha eddig élelmi rostban szegény életmódot folytattál, akkor érdemes őket fokozatosan bevezetni a napi étkezésekbe, így a szervezetedet nem éri nagy megterhelés és csak az előnyöket fogod megtapasztalni!

Kép forrása: Pixabay.com

Hozzáadott cukor

Nagyon sok élelmiszer esetében láthatjuk manapság a boltok polcain, hogy nem tartalmaz hozzáadott cukrot, amit kizárólag olyan élelmiszerek esetében tüntethetik fel a gyártók, melyeknél az adott ételhez nem adtak hozzá extra kristálycukrot, mézet, melaszt, malátaszirupot, cukornádszirupot vagy éppen fruktózt tartalmazó kukoricaszirupot. Amennyiben nem vagyunk cukorbetegek, természetesen nem kell megijedni a hozzáadott cukortól sem, lévén az American Heart Association ajánlása szerint, a nők esetében naponta 6-, a férfiaknál naponta 8 teáskanál hozzáadott cukorbevitel még az egészséges határok között szerepel. De járjuk körül egy kicsit mélyebben a témát.

hozzaadott cukor

Mit nevezünk hozzáadott cukornak?

Az élelmiszerekben természetes formájukban is találhatóak cukrok. Ilyen például a tejben lévő tejcukor vagy a gyümölcsökben lévő gyümölcscukor. A gyártás során vagy az ételek elkészítésénél extra cukor kerülhet a táplálékba, amelyet leggyakrabban hozzáadott cukornak nevezünk. Nagyon sok esetben nem is merül fel a vásárlóban, hogy a polcon látható élelmiszerek hozzáadott cukrot tartalmaznak. A látszólag ártalmatlan táplálék így jelentős mértékben megdobhatja a napi cukorfogyasztást.

Becsapós, ugyanis a csomagoláson a hozzáadott cukor nagyon sok néven kerülhet feltütnetésre. Cukor, glükóz, fruktóz, szacharóz, maltóz, kukoricaszitup, nádcukor, méz és még sorolhatnánk, de mind ugyanazt jelenti számunkra: a termék hozzáadott cukrot tartalmaz. Persze a hozzáadott cukor, ahogy azt már a cikk elején említettük, nem csak a gyártók által kerülhet az élelmiszerbe, sokszor a fogyasztó az, aki túlzásba esik otthon az ételek elkészítésénél.

Érdemes odafigyelni rá, hogy lehetőleg hozzáadott cukor nélküli vagy csökkentett cukortartamú ételek legyenek elsősorban a háztartásban. Ha édesítesz, akkor azt körültekintően, mértékkel tedd, illetve részesítsd előnyben az édesítőszereket.

Ha édességre vágysz, érdemes kipróbálnod a cukormentes süteményeket, amelyek meglepően varázslatos ízélményt nyújtanak. Illetve ma már rengeteg olyan recept kering az interneten, amelyek nem csak hogy egészségesek, de hihetetlen finomak, így tökéletsen helyettesíthetik az eddig megszokott nassolnivalókat.

A cukrokat természetesen nem lehet és nem is szabad kizárni az étkezésekből, hiszen nagyon fontos, nélkülözhetetlen szerepet töltenek be az emberi szervezetben. Amire ügyelni kell, az a mértékletesség. Mivel ma már rengeteg alternatív lehetőség áll a rendelkezésre, hogy szinte különösebb lemondások nélkül csökkentsd a cukor fogyasztásod, így hamar meglátod, csak egy kis odafigyelésre lesz szükség.

Kép forrása: Pixabay.com

Nátrium

A nátrium nagy szerepet tölt be az emberi szervezet működésében. Többek között szabályozza a folyadékháztartást, az izomműködést, részt vesz az ingerületátviteli folyamatokban, de például a szénhidrát- és a fehérje anyagcserében is.

natrium konyhaso

Miben található nátrium?

Naponta nem több, mint 2 gramm nátriumra van szükségünk, tehát egyáltalán nem kell belőle sok. Ráadásul a nátrium pótlása nagyon egyszerű, hiszen majdnem minden élelmiszerünkben megtalálható, de éppen ezért nagyon könnyű túlzásba esni, amely hosszútávon számos egészségügyi következménnyel járhat.

Ha nátrium, akkor konyhasó. Legalábbis általában ez első dolog, ami a legtöbb embernek eszébe jut róla. A konyhasónak ugyanis alapvetően két alkotóeleme van: a nátrium és a klór. A konyhasót (nátrium-kloridot, rövidítve NaCl) az ételeink ízesítésére és tartósítására is használjuk. Fontos tudni, hogy természetes formában is jelen van számos élelmiszerünkben, ezért is olyan könnyű túlfogyasztani.

Ahogy mindennek, úgy a sófogyasztásnak is van egy határa, amely egy egészséges felnőtt számára naponta 5 gramm (körülbelül egy kávéskanálnyi) és ebben benne vannak azok a „rejtett sók” is, amelyek természetes formájában találhatóak meg ételeinkben. A felmérések szerint ma ezt az értéket a többszörösével lépjük túl.
A túlzott sóbevitel egyik lehetséges következménye a magas vérnyomás, amelytől a lakosság nagyjából 1/3-a szenved. A nátrium-klorid fő problémája, hogy megköti a vizet a szervezetben. Hogyan? Ideális esetben a vér legnagyobb hányadát víz alkotja, ha pedig nem áll rendelkezésre elegendő folyadék, akkor a vér besűrűsödik, az áramlás ellenállása pedig magas vérnyomást vált ki.

Hogyan lehet csökkenteni a túlzott nátrium, illetve sóbevitelt?

Elsősorban tudatos vásárlással és néhány szokás megváltoztatásával.

Az üzletekben található élelmiszerekben az EU-n belül nem kötelező feltüntetni az élelmiszerek sótartalmát, éppen ezért nem olyan egyszerű a dolgunk. Viszont jó tudni, hogy az összetevők a csomagoláson mindig mennyiség szerinti csökkenő sorrendben vannak felsorakoztatva. Így ha azt látjuk, hogy a só nagyon elől helyezkedik el a felsorolásban, akkor feltételezhető, hogy az adott termék sótartalma kirívóan magas.

Főzésnél érdemes más ízesítőket előnyben részesíteni. Tálalásnál javasolt a sótartót elrejteni, hiszen sokan kóstolás nélkül, automatikusan sózzák meg az ételt. Összességében tehát néhány praktikával a rossz szokások könnyedebben leküzdhetőek, az ízlés átformálható.

Kép forrása: Pixabay.com

Kálium

A káliumnak számtalan fontos szerepe van az emberi szervezet megfelelő működéséven. A kálium nagyrészt a sejteken belül található, hozzájárul a sejteken belüli reakciókhoz, átalakításokhoz, magához a sejtműködéshez. Segít a cukrok eltárolásában. 1 darab cukormolekulához 1 db kálium ionra van szükség, így kálium nem áll rendelkezésre, akkor ezek a cukrok zsírként raktározódnak el. Ezen felül pedig a szív- és érrendszer egészséges működéséhez is elengedhetetlen

A káliumhiányt az ember hamar megérzi, de ritkán gondolnak rá, hogy ez okozza a bajt. Ha nem áll rendelkezésre megfelelő mennyiségű kálium, az erőnléthiányt, izomgyengeséget idéz elő, hiszen az izom összehúzódáshoz elektrolitok kellenek. Káliumhiány esetén gyakori még az ödéma tünete, az izomgörcs, valamint a cukor utáni vágy is. Ez utóbbinak az oka az, hogy a kálium segít a cukrok raktározásában, amint ez megtörtént, a sóvárgás is csökken, megszűnik. A káliumhiány, ahogy a túl sok nátrium fogyasztás, hozzájárul a magas vérnyomáshoz.

Természetesen ezek a tünetek sok más betegségre is utalhatnak, éppen ezért fontos minden esetben kivizsgáltatni a megjelenő tünetek kiváltó okát. A káliumhiány megállapítása egyébként kicsit bonyolultabb, egyszerű vérvizsgálatból nem megállapítható, hiszen a kálium nagyrészt a sejteken belül található.

kalium

A kálium pótlása

Az emberi szervezet átlagosan 150 g káliumot tartalmaz, a szükséges napi bevitel mennyisége 2-3 gramm, 2000-3000 mg. A kálium könnyen örül a szervezetből, így túlzásba esni nehezen lehet, viszont a bevitelre fontos különösen odafigyelni.

Ha szeretnéd a szervezeted számára biztosítani az említett ajánlott mennyiséget, akkor mint sok más esetben, a zöldségek és gyümölcsök ismét nagy segítséget fognak jelenteni.

Magas kálium tartalmú ételek a zöld színű zöldségek, mint például a kelbimbó, a spenót, a saláta vagy a brokkoli. Sok kálium van továbbá a banánban és a burgonyában is, de szimplán ezekből fedezni a megfelelő napi mennyiséget nem javasolt a magas keményítő tartalom miatt. Viszont egy kis marék dió, mogyoró, mandula vagy más dióféle szintén nagyban hozzásegít a célérték eléréséhez.

Kép forrása: Pixabay.com

Kalcium

A kalcium az emberi szervezetben legnagyobb mennyiségben előforduló ásványi anyag és rendkívül fontos szerepet tölt be a mindennapjaink során. A kalcium 99%-a a csontszövetben található kötött formában, mely egyben raktárként is funkcionál. Keveseknek jelent újdonságot, hogy a kalcium a csontok egészségéért felel, az azonban, hogy meghatározó szerepe van az idegek és izmok ingerelhetőségében, az izomösszehúzódásban, sőt még a véralvadásban is már kevésbé ismert.

kalcium

Mennyi kalciumra van szükség?

A kalciumhiányos állapot nagyon sokáig nem produkál tüneteket, éppen ezért a probléma nehezen ismerhető fel időben. Mindenképpen gyanakodni kell, ha a csontok sérülékenyebbek a megszokottnál. Például egy kisebb esésnél is repedés, törés tapasztalható. (Természetesen ez már egy előrehaladottabb állapot.)  Kalciumhiányra utalhat az is, ha gyakrabban áll be izomgörcs, memóriazavart tapasztalsz vagy hajlamosabb vagy a depresszióra. Ezek a tünetek más problémákra is utalhatnak, de mindenképpen fontos gondolni rá a kivizsgálásnál.

A napi szükséges kalcium mennyiség egyébként kisgyermekkorban 500-800 mg/nap. Serdülőkorban, illetve amikor a gyermek növekedésben van naponta akár 1200 mg is javasolt lehet. Felnőttek részére 800-1000 mg az ajánlott mennyiség.

Fontos tudni, hogy nem elegendő ügyelni a kalcium pótlására, a megfelelő hasznosulás is legalább ekkora figyelmet igényel. Vannak ugyanis tápanyagok, amelyek segítik a felszívódását, míg olyanok is, melyek gátolják ezt a folyamatot. Például a magas sófogyasztás vagy a fehérjedús táplálkozás megköveteli a magasabb kalciumbevitelt. Míg a C- és a D-vitamin segíti a felszívódást, a vas, a hüvelyesekben és magvakban megtalálható fitinsav vagy például a spenótban lévő oxálsav erősen gátolja azt.
A kalcium csak akkor segít megőrizni az egészségedet, ha a többi tápanyagra is odafigyelsz, amellett, hogy rendszeresen mozogsz.

Ezek az élelmiszerek számítanak magas kalciumforrásnak

Közismert, hogy a tej- és tejtermékek kalciumtartalma magas, ráadásul olyan más tápanyagokkal is rendelkeznek, melyek segítik a hasznosulását.

A szükséges kalcium növényi forrásokból is fedezhető, azonban fontos tudni, hogy a tejtermékekkel szemben ezekben az élelmiszerekben sokkal kisebb mennyiségben van jelen és a hasznosulásuk is eltérő. Ilyen kiemelkedő kalciumforrás például a kelkáposzta, a mandula, a szezámmag, a brokkoli, a gomba, a mák és még sorolhatnánk.

Zöldségekből tehát elméletileg fedezhető a napi szükséges kalcium mennyiség, azonban nagyon kevesen vannak, akik erre valóban odafigyelnek és gondosan utánaszámolnak, tényleg elegendő mennyiséget fogyasztottak-e. Ezért, ha valamilyen okból kifolyólag kerülöd a tejtermékeket, javasolt lehet a táplálékkiegészítők alkalmazása. Ügyelni kell rá, hogy a kalcium túladagolás épp ugyanolyan ártalmas lehet, mint a hiány, ezért fontos úgy megválasztani a táplálékkiegészítőt, hogy az valóban igazodjon az életviteledhez.

Kép forrása: Pixabay.com

Magnézium

A magnézium elengedhetetlen a normális kalcium-, nátrium-, kálium- és foszforegyensúly fenntartásához, az ioncseréhez, valamint a C-vitamin hasznosulásához. Fontos kiemelni, hogy szinte mindenhez köze van a szervezeten belül, így például hozzájárul a megfelelő szív- és érrendszer, az izom, az idegek egészséges működéséhez, valamint a vérnyomás, valamint a vércukorszint szabályzásban is szerepe van.

magnezium

Laborban nehezen mérhető és kimutatható, hogy megfelelő-e a magnézium szint, ugyanis a káliumhoz hasonlóan a sejteken belül helyezkedik el. A magnéziumhiány intő jeleit azonban könnyű felismerni. Tipikus ilyen tünet az izomgörcs, de gyakori a koncentrációs zavar, a migrén vagy a fáradékonyság is. Ritkább esetben szívritmus zavart is okozhat és egyéb más súlyosabb panaszokat.

A napi felnőtt javasolt magnézium adag 375 mg, amit, mint sok más szervezet számára értékes dolgot, helyes táplálkozás útján könnyedén fedezhetsz. Fontos tudni, hogy intenzív sportolók számára a napi beviteli mennyiség ennél magasabb a megnövekedett izommunka miatt. Túladagolni ámbár nehezen lehet, mert a vese könnyen kiválasztja, de nem árt odafigyelni erre is - enyhébb esetben egyébként hashajtó hatás tapasztalható.

A magnézium felszívódását sok minden befolyásolja és körültekintőnek kell lenni, ha gyógyszert szedsz. A magnézium ugyanis kapcsolatba lép például az antibiotikumokkal, a savcsökkentőkkel és például a vizelethajtókkal is – tehát befolyásolja a hatásukat. Nem javasolt továbbá kalciummal egyidejűleg fogyasztani tabletta formájában, mert a kalcium felszívódását megnehezíti. A legjobb, amit tehetsz, ha konzultálsz a kezelőorvosoddal, főképp, ha ezek közül bármelyiket szeded, illetve ne egyszerre, hanem egymástól néhány óra eltolással vedd be őket.

A magnézium felszívódása tabletta formájában egyébként sem annyira hatékony, mintha táplálkozás útján jutnál hozzá, azonban bizonyos ételekkel javíthatod a hatékonyságát. Ha szeretnéd támogatni a magnézium hasznosulását, akkor például fogyassz több (zöld színű) zöldséget és gyümölcsöt, részesítsd előnyben a kókusz- vagy a pálmaolajat.

Kép forrása: Pixabay.com

Vas

A vas szervezetünk egészséges működéséhez létfontosságú nyomelem. A legfontosabb tudni róla, hogy a hemoglobinnak az alkotóeleme, amely az oxigénszállítást végzi a tüdőből a sejtek felé, majd onnan a széndioxid szállításról gondoskodik. Ezen felül a mioglobinnak is része, ami az izommunkához szükséges oxigénmegkötésért felelős. Ezek a legfontosabb feladatai, azonban sok más szerepe is van, ami miatt elengedhetetlen törekedni a megfelelő mennyiségű vas bevitelére.

vas

Az emberi szervezet sajnos nem képes a vas előállítására, így annak pótlásáról mindenképpen gondoskodni kell. A vashiányos állapotot a szervezet különböző tünetek formájában jelzi, ami akár más betegség vagy hiányállapot jele is lehet, így egyértelműen vérvételből állapítható meg. A vashiány tünetei általánosságban véve a fáradékonyság, a koncentrációs képesség csökkenése, a fejfájás, a szédülés, a fülzúgás, de különböző bőrtünetekkel (többek között sápadtsággal) és hajhullással is járhat.

Ha hosszú ideig fennáll a vashiányos állapot, kialakulhat az úgynevezett vérszegénység. Végsősoron egy idő után oxigénhiányos állapotba kerül a szervezet, légszomjat eredményez. Ez természetesen már egy szélsőséges helyzet, ahol a vasraktárak annyira kimerültek, hogy táplálkozással, táplálék-kiegészítőkkel már nem igazán lehet segíteni. Ilyenkor általában vénásan pótolják a vasat.

Ha az említett tünetek megjelentek, fontos gondolni a vashiányra, viszont mindenképpen ki kell vizsgáltatni és fel kell tárni a kiváltó okokat. A vas ugyanis egy vízben nem oldható nyomelem, így akár túl is lehet adagolni. A vashiány pedig mindaddig problémát fog okozni, amig meg nem szűnik a kiváltó ok.

A legtöbb esetben változatos táplálkozással a megfelelő mennyiségű vas bejuttatható a szervezetbe. A napi szükséges vasigényt megnöveli, ha folyamatos vérzés áll fent, vagy nagyobb mértékű fizikai munkát végzel. Férfiak esetében minimum 8 milligrammra van szükség naponta, nőknek 18 milligramm az ajánlás, szoptatási időszakban megközelítőleg 30 milligramm. Serdülőkorban, növekedésben lévő gyermekeknél is fontos odafigyelni, mert megnövekszik a napi szükséglet.

Fontos tudni, hogy a növényekben, mint például a sóskában, spenótban, őszibarackban, ribizliben hiába magas a vastartalom, a benne lévő más összetevők miatt nehezen és nagyon kis mennyiségben szívódik fel. Így aki teljesen húsmentes életmódot folytat, elengedhetetlen gondoskodnia a pótlásról.

Állati eredetű ételekből könnyen pótolható a vas – magas a vastartalma például a marhahúsnak, a halaknak, de a tojásnak is.

Végezetül jó tudni, hogy például a C-vitamin segíti, de a kalcium vagy a csersav gátolja a vas felszívódását.

Kép forrása: Pixabay.com

Cink

A cinknek a legfontosabb szerepe talán a sejtek határoló hártyájának, vagyis a sejtmembrán integritásának fenntartásában van. Cink nélkül a membrán sérülékennyé, és a káros hatásokkal szemben kevésbé ellenállóvá válik, amely a sejt életképességének nagymértékű csökkenését vonja maga után. Mindezek függetlenek a sejttípustól, vagyis valamennyi sejtre jellemzőek.

cink

A cink elengedhetetlen a megfelelő oxigénszállításhoz, rengeteg enzim működéséért felelős, erősíti az izmokat és a regenerációban is fontos szerepe van. Éppen ezért sportolóknak kifejezetten javasolt figyelni a megfelelő mennyiségű cinkbevitelre. A cink többek között részt vesz még az agyműködésben és az emésztésben is, valamint ami még nagyon fontos, hogy az immunrendszerünk egyik alapköve.

Hogyha fogékonyabbá válasz a betegségekre, a különböző allergénekre, érdemes gondolni a cinkhiányra és gondoskodni annak pótlásáról. Cinkhiányra utalhat még a látásromlás, fiatalok esetében a lelassult növekedés is. A cinkhiány gyomorpanaszokkal is járhat, a szag- és ízérzékelés romlásával, valamint számos bőrproblémát is okozhat. A hiány egyébként egyszerű vérvizsgálatból egyértelműen megállapítható.

A napi szükséges cinkbevitelt alapvetően az életkor, életszakaszok határozzák meg. Gyerekeknek 3-10 mg között van az ajánlott mennyiség, felnőtteknek 15 mg az általános ajánlás. A pótlásról egészséges táplálkozással könnyedén gondoskodni lehet. Érdemes fehérjében gazdag húsokat fogyasztani, kiváló cinkforrás például a marhahús, a bárányhús, de a kakaó, a tökmag, a spenót és a zöldborsó is. A növényekben általánosságban véve egyébként alacsonyabb a cinktartalom, illetve a felszívódás sem annyira hatékony.

A cinket is túl lehet adagolni, amelynek a legjellemzőbb tünetei például a fémes szájíz, különböző görcsök és a hányás. A cinkbevitel maximális határértéke egészséges felnőttek számára 40 mg. Nagyon fontos odafigyelni a különböző táplálékkiegészítőkre, ugyanis sokszor egy-egy készítményben a dózisok átlépik ezt az értéket. Ha a túladagolás sokáig fennáll az rézhiányt okozhat.

Kép forrása: Pixabay.com

Foszfor

A foszfor a kalcium után a legnagyobb mennyiségben előforduló ásványi anyag a szervezetünkben. A foszfor legnagyobb mértékben a csontokban található meg és rengeteg létfontosságú szerepet tölt be.

foszfor

A foszfor részt vesz az energiatermelő folyamatokban, hozzájárul az erős fogak és csontok kialakulásához. Nélkülözhetetlen az idegrendszer megfelelő működéséhez, fontos szerepe van az anyagcsere folyamatoknál, hozzájárul az enzimek optimális működéséhez és még hosszasan sorolhatnánk milyen sok folyamatnál meghatározó a jelenléte.

Szerencsére a foszfor mondhatni minden élelmiszerünkben megtalálható, valamint az élelmiszeripar például előszeretettel használja savanyítóanyagként foszforsav formájában. Magas a foszfortartalma a gabonafélének, a tejtermékeknek, de hogy pár konkrét példát is hozzunk a lencsének, a borsónak, a banánnak, a húsok közül a bárányhúsnak. Mivel előfordulása igen gyakori, ezért elég ritka, hogy valakinél hiány lép fel. Ennek ellenére természetesen előfordul. A szükséges napi mennyiség egy egészséges felnőtt számára 700 mg.

Ha a foszforhiány hosszú ideig áll fent, az egyrészt csontritkuláshoz vezethet. Mivel a legtöbb foszfor a csontokban raktározódik, ezért a szervezet először innen igyekszik pótolni a hiányt. A csontok sérülékenyebbé válnak, a fogak könnyebben romlanak. További tünetei lehetnek az izomgyengeség (ez sajnos nem csak a végtagoknál jelentkezhet, de például a szív, illetve a légzőszerv működéséhez szükséges izmoknál is), az ingerlékenység vagy az immunrendszer gyengülése.

Foszforhiányt okozhatnak például a savlekötők vagy a túlzott alkoholfogyasztás, ezek ugyanis megnehezítik, illetve gátolják ennek a fontos ásványi anyagnak a felszívódását.

Mivel nagyon könnyen hozzá lehet jutni, ezért jóval gyakoribb a foszfor túladagolása, amely általános mérgezéses tüneteket okoz. Illetve a túlzott bevitel következménye még a kalciumhiány, ugyanis a foszfor az az anyag, amely segíti a kalcium csontokba történő beépülését. Tehát amire elsősorban ügyelni kell, az a megfelelő kalcium – foszfor egyensúly.

Kép forrása: Pixabay.com

Retinol ekv.

A szervezetünknek A-vitaminra van szüksége többek között az immunrendszer egészséges működéséhez, a szaporítószervek megfelelő működéséhez, illetve a retina épségéhez. A retinol az A-vitamin egyik formája, zsírban oldódik, és számos állati eredetű élelmiszerben megtalálható, ugyanakkor növényi eredetű forrásai is vannak.

Az A-vitamin hiánya és túlzott bevitele egyaránt problémát okozhat. Hiánya a látás romlását, farkasvakságot okozhat, megnövelheti a daganatok kialakulásának kockázatát, kihat az immunrednszerre például. Az A-vitamin a májban raktározódik, túlzott bevitele fejfájást, gyomorbajt, étvágycsökkenést, hajhullást okozhat többek között. Biztosan hallottál már arról, hogy ha túl sok répát eszel, akkor sárga lehet a bőröd – ez a karotin túladagolás egyik jele, amiről kicsit később szintén olvashatsz.

retinol

Ha azonban optimális mennyiségben juttatod hozzá a szervezetedet, az csökkenti a szív- és érrendszeri megbetegedések esélyét, optimálisan tartja a koleszterinszintedet, illetve a látásod megőrzésében, a csontok egészséges fejlődésében és a bőröd szépségének megtartásában is szerepet játszik.

A-vitaminhoz állati belsőségekből, tejtermékekből, halakból, tojásokból juthatsz hozzá például. De mivel provitaminok formájában is megtalálható (például karotin), ezért növényekből is pótolhatod. A legtöbb erősen sárga és piros zöldség vagy gyümölcs tartalmaz karotint, ilyen például a sárgarépa is.

A retinolt nagyon sok bőrápoló termékbe teszik bele, ugyanis bőröregedést gátló tulajdonsága kiváló. Napkárra, bőrfoltokra, mitesszerekre, pattanásokra nagyon jól alkalmazható. A retinol ugyanis serkenti a kollagén termelést és csökkenti annak lebomlását. Fontos tudni, hogy a kollagén szint huszonéves korban elkezd csökkenni, így már a fiataloknak is érdemes gondolniuk a problémák megelőzésére.

Amit mindenképpen fontos tudni, hogy terhesség alatt nem ajánlott a retinol tartamú készítmények használata, illetve fontos ügyelni a fényvédelemre. Mivel a retinol a bőr felső rétegének megújulásában is szerepet játszik, így fényérzékennyé teszi a bőrt – fontos tehát gondoskodni a védelemről.

Jó tudni, hogy a retinolt tartalmazó készítmények különböző erősségűek, mindenképpen javasolt megnézni a csomagoláson az összetevőket és ha a krémek használata mellett döntesz, először inkább a gyengébb típusokat próbáld ki, illetve kérj javaslatot a bőrgyógyászodtól.

2021.11.23.
Kép forrása: Pixabay.com

B1-vitamin

A B1-vitamin (más néven tiamin) a B-vitaminok családjába tartozik és agyserkentő vitaminnak tekinthető, mivel kedvező a hatása van az idegrendszerre és a szellemi teljesítményre. Vízoldékony, a többi B-komplex-vitaminhoz hasonlóan a fölösleg kiürül, nem tárolódik a szervezetben, ezért naponta pótolni kell – túladagolni azonban szinte lehetetlen.

A B1-vitamin számos létfontosságú enzim működéséhez szükséges. Fontos szerepet tölt be a szénhidrátok energiává történő átalakításában, éppen ezért, ha sok szénhidrátot fogyasztasz, akkor a B1-vitamin szükségleted is megnövekszik. A tiamin igényt megnöveli a túlzott zsírfogasztás is, ugyanis ennek az anyagcsere folyamataiban is segít.

b1 vitamin

A tiamin fő feladatai tehát, hogy részt vesz a szénhidrát anyagcsere folyamatokban, illetve hozzájárul az idegrendszer, az izmok, beleértve a szívizom egészséges működéséhez.

A B1-vitamin sok táplálékunkban megtalálható, főként a gabonafélék héjában, az élesztőkben, a hüvelyesekben, dió- és mogyorófélékben. Nem kell belőle sok, naponta 1-2 mg egészséges felnőttek számára elegendő lehet. Fontos azonban tudni, hogy a B1-vitamin igényét a szénhidrátgazdag táplálkozáson túl erősen megnöveli a sportolás is, így a magasabb szintű sportolóknak akár 45-50 mg napi bevitelre is szükségük lehet. Az étkezések megtervezésénél ezeket mindenképpen figyelembe kell venni.

B1-vitamin hiányhoz vezethet továbbá a túlzott alkoholfogyasztás is. Az alkohol ugyanis nem csak hogy blokkolja a B1-vitamin felvételt, de ráadásul magához az alkohol lebontásához is szükséges tiamin. Megnehezítik a szervezet dolgát a koffein, a savcsökkentők és a vízhajtók is, melyek a vitamin hasznosulás nélküli kiürülését segíti elő.

A tiamin hiányára sok tünet utalhat. Fáradékonyság, stressz, étvágytalanság, végtag zsibbadás, magasabb pulzusszám, légszomj, különböző gyomorbajok. Súlyosabb esetben a B1-vitamin hiány felelős a beriberi betegségért, amely például izomgyengeséggel, koordinációs zavarokkal, étvágytalansággal, ízületi fájdalmakkal, illetve akár szívizomgyengeséggel és a vázizmok leépülésével is járhat.

A B1-vitamin pótlására tehát fontos odafigyelni, de nem igényel nagy fejtörést, hogy ez hogyan is tehető meg, hiszen bőven akad az ételeinkben, környezetünkben, amelyből bevihető a szükséges mennyiség.

2021.11.24.
Kép forrása: Pixabay.com

B2-vitamin

A B2-vitamin, más néven riboflavin (esetleg G-vitamin) egy vízoldékony, könnyen felszívódó, a szervezet számára nélkülözhetetlen vitamin. 1932 óta ismert, ekkor izolálták élesztőgombából. Szabad formájában, vagy fehérjéhez kötve találhatóak meg a táplálékokban. A szervezet 2-6 hétig raktározza a fehérjeellátottság függvényében. A veséken keresztül kiürül, tehát rendszeresen pótolni kell.

A B2-vitamin a zsírok, a szénhidrátok, valamint a fehérjék lebontásában, tehát az energiahasznosításban óriási szerepet játszik. Éppen ezért, ha kevés a B2-vitamin a szervezetben, akkor gyakori a fáradtságérzet.

b2 vitamin

Emellett létfontosságú szerepet tölt be a vérképzésben, a légzési folyamatban, az antitest termelésben. Ha nem áll rendelkezésre elegendő B2-vitamin, akkor általános gyengeség jelentkezik, a szervezet nehezebben birkózik meg a különböző betegségekkel.

Mivel a bőr kollagénszintjének a fenntartásához is szükséges, ezért a B2-vitamin hiány gyanújára adhat okot a repedezett bőr (például a száj, sarok, stb.). (A kollagénről tudni kell, hogy ez a fehérje gondoskodik a bőr feszességéről.)  Hiányára utalhat még az egészségtelen köröm, töredező, fénytelen haj, kiszáradás és a látásromlás is.

A B2-vitamin pótlásáról nem nehéz gondoskodni, hiszen nem kell belőle túl sok és rengeteg könnyen elérhető táplálékban megtalálható. Nagyon jó B2-vitamin forrás a sörélesztő, a húsok közül a marhahús, a csirkemáj, a borjú vagy a bárány. A szójabab, a gombák, a kakukkfű és a tárkony. Egyebek mellett a B2-vitamin tartalma miatt is érdemes lazacot fogyasztani, de sok van belőle a zellerben és a mandulában is. Valamint különböző sajtokban, tejtermékekben is megtalálható. Összességében, mint ahogy sok más tápanyag esetében egészséges, változatos táplálkozással a B2-vitamin napi szükséglete is könnyen fedezhető.

A napi ajánlott mennyiség 1,4-1,7 mg egészséges felnőttek számára. A B2-vitamin a vékonybélben szívódik fel, mivel könnyen kiürül a szervezetből, ezért a túladagolása nehéz. Ennek ellenére a különböző vitaminpótló tablettákkal előfordulhat, zsibbadást, viszketést okozhat.

2021.11.25.
Kép forrása: Pixabay.com

B6-vitamin

A B6-vitamin elnevezés alatt tulajdonképpen három egymáshoz hasonló vegyületet értünk: a piridoxint, a piridoxált és a piridoxamint. Ez a vízben oldódó vitamin fontos együttműködő enzimek, úgynevezett koenzimek kiindulási anyaga, amelyek kulcsszerepet játszanak a fehérje-, zsír- és szénhidrát-anyagcserében.

B12-vitamin

A B12-vitamin egy vízben oldódó, színtelen és szagtalan vitamin, amely nélkülözhetetlen a szervezet számára. Kémiai elnevezése, a cyanocobalamin, onnan származik, hogy központi helyen cianidot és kobaltiont tartalmaz.

C-vitamin

A C-vitamin az egyetlen vitamin, amelyet magyar tudós fedezett fel – a híres tudós, Szent-Györgyi Albert később Nobel-díjat is kapott munkájáért. Az ember azok közé az élőlények közé tartozik, akiknek a szervezete képtelen a C-vitamin előállítására. Az ajánlott napi minimum mennyiség 60-120 mg/nap, azonban fontos kiemelni, hogy ez csupán a skorbut kialakulását akadályozza meg.

A skorbut kifejezetten a C-vitamin hiány miatt alakulhat ki és igen súlyos tüneteket okoz. Következményei között szerepel a levertség, étvágytalanság, fogíny-, illetve orrvérzésre való hajlam, szárazzá, töredezetté válik a haj, kollagén hiányában (,amihez C-vitaminra lenne szükséges) a bőr egészségtelenné válik, kihullanak a fogak. Ezen felül különböző gyulladások jelennek meg a szervezetben, a fertőzésekkel szembeni ellenállóképesség megromlik, a sebgyógyulás lelassul, erős depresszióba eshet az ember.

C vitamin

A bevitt C-vitamin gyorsan lebomlik a szervezetben, éppen ezért a folyamatos pótlásáról gondoskodni kell. Vízben oldódó vitaminról beszélünk, így a túladagolás veszélye csekély – vesekő esetén azonban a túlzott bevitel megnövelheti a problémát.

A C-vitamin rengeteg anyagcserefolyamatban vesz részt és antioxidáns hatású, így egyes ráktípusok kialakulásának kockázatát csökkenti, elősegíti a vas felszívódását, jótékonyan befolyásolja a koleszterinszintet és az immunrendszert is megerősíti. Ezen túl rengeteg jótékony tulajdonsággal bír.

Honnan fedezhető a C-vitamin?

Nagy mennyiségben található meg a citrusfélében, mint például a citromban, a narancsban vagy a grapefruitban. Közismert, hogy a csipkebogyó C-vitamin tartalma is magas, így az ebből készült tea kifejezetten jó forrás. A begyűjtött bogyókat más teák elkészítésével szemben hideg vízbe kell áztatni egy teljes éjszakára, hogy kinyerjük belőle az értékes vitamint. Hő hatására a C-vitamin elbomlik, így főzésnél erre érdemes odafigyelni.

A zöldségekből-gyümölcsökből egyébként abszolút fedezhető a szükséges napi mennyiség. Fogyassz például sok paprikát, paradicsomot, brokkolit, karfiolt, dinnyét, epret, mangót, ananászt, citrusféléket és táplálékkiegészítők nélkül is teljesen biztos lehetsz benne, hogy elegendő C-vitamint juttattál a szervezetedbe.

2021.11.26.
Kép forrása: Piaxabay.com

D-vitamin

A D-vitamin a C-vitamin mellett manapság a legnépszerűbb vitamin. A D-vitamin, ami egyébként egy hormon, amit a szervezet maga is képes előállítani, számos létfontosságú szerepet tölt be az emberi szervezetben. Zsírban oldódik, a szervezet 2-4 hónapig képes raktározni.

A D-vitamint a szervezet elsődlegesen a bőrt érintő napfényből tudja előállítani. A bőr képes az előállítására az UV-sugarakból. Ha elegendő időt töltesz a szabadban, akkor a D-vitamin szükségletedet maximálisan fedezni tudod. A probléma az, hogy a mai átalakult világban, amikor az emberek időjük nagy részét (akár 80-90%-át) a négy fal között töltik (otthon, a munkahelyen/az iskolában, bevásárlóközpontokban, edzőteremben stb.), ezt nagyon kevesen tudják biztosítani maguknak. A téli időszakban, amikor korán sötétedik, ráadásul nyakig fel vagyunk öltözve és adott esetben még smink vagy más bőrápoló készítmény is takarja az arcunkat, nem meglepő, ha D-vitamin hiány alakul ki a szervezetben.

D vitamin

A szervezetünk számára szükséges mennyiséghez képest az élelmiszereinkben elenyésző a D-vitamin-tartalom (kivéve a halmáj olajak), tehát pusztán étkezéssel nem tudjuk fedezni a D-vitamin-szükségletünket. A D-vitamin megtalálható zsíros halakban, halak májában, egyes gombákban, a tojássárgájában, valamint a dúsított élelmiszerekben (pl. gabonakészítmények, tejtermékek, margarinok), de ezekből nagy mennyiséget kellene naponta elfogyasztani, hogy elegendő vitaminhoz juthasson szervezetünk.

Éppen ezért, főleg a téli hónapokban érdemes a D-vitamint rendszeresen pótolni táplálékkiegészítőkből. Az általános ajánlás gyermekek számára 400-100 nemzetközi egység/nap, felnőtteknek 1500-2000 NE/nap. A napi adagolás körül egyébként vita folyik – vannak, akik ennek a sokszorta többszörösét fogyasszák. Nagyon fontos tudni, hogy a D-vitamin túladagolható, szervi károsodásokat okozhat, ezért javasolt odafigyelni. A túladagolás egyébként nem csak táplálékkiegészítők túlzásbavitele esetén fordulhat elő, fennáll a veszélye például erős UV-sugárzás vagy pajzsmirigy-alulműködés, angolkór, vagy veseátültetés esetén.

Miért van szükség D-vitaminra?

A D-vitaminnak például kiemelt szerepe van a csontképzésben – ezért is olyan fontos gyermekek számára a megfelelő mennyiség -, a kalcium és a foszfor felszívódásához elengedhetetlen, általános immunerősítő, hatékonyan lép fel a krónikus megbetegedések ellen, illetve a tumorok kialakulásának kockázatát is csökkenti.
D-vitamin hiány esetén többek között fennáll a csontritkulás veszélye, izomgörcsöket tapasztalhatunk, valamint immungyengeséget okoz, fogékonyabbá válunk a betegségekre.

2021.11.27.
Kép forrása: Pixabay.com

E-vitamin

Az E-vitamint más zsírban oldódó vitaminokkal ellentétben a szervezetben rövid ideig raktározódik, ezért rendszeres pótlása szükséges. A legfontosabb dolog, amit tudni kell róla talán az, hogy antioxidáns hatású, így képes felvenni a harcot a szabadgyökök ellen.

Az E-vitamin lassítja az öregedést, védi a szívet, csökkenti például az Alzheimer-kór kialakulásának esélyét, de a légszennyeződés vagy szennyezett ételek fogyasztásának hatására kialakult károkat is segít helyreállítani a szervezeten belül.

E vitamin

Hogy lehetséges ez?

Ahhoz, hogy megértsük az E-vitamin pozitív hatásainak hátterét, fontos ismerni a szabadgyököknek a működését, amelyek szemben az antioxidáns hatású E-vitamin hatékonyan lép fel.

A szabadgyökök molekulák, amelyek a sejtek anyagcsere-folyamatai közben jönnek létre, de kívülről is bejuthatnak a testbe. Rossz tulajdonsága, hogy páratlan elektront tartalmaznak, melyet igyekeznek pótolni más zsír-, fehérje, de akár DNS-molekulából. Hogy ezt megtegyék, reakcióba lépnek az említett molekulákkal, ami a hasznos molekulák és saját maguk elpusztulásával járnak.

Ha az ember egészséges, akkor a szervezet ezt a helyzetet képes kordában tartani. (Fontos tudni egyébként, hogy a szabadgyökök nem csak olyan molekulákat támadnak, ami a szervezetünk számára értékes, de a bejutott kórokozókat is.) A szervezet maga is termel ugyanis antioxidánsokat, amelyek meg tudják fékezni a szabadgyökök kártékonyságát. Ha azonban kevés áll rendelkezésre, a szabadgyökök száma megnő és ez okozza a bajt.

Az antioxidánsokat lehet pótolni – például megfelelő mennyiségű E-vitamin bevitellel is -, így ha az ember odafigyel és egészséges életmódot folytat, nem kell aggódni miattuk.

Milyen élelmiszerekben található E-vitamin?

Legfontosabb E-vitamin forrásaink a növényi olajok, tehát a napraforgó-, búzacsíra-, tökmag-, olíva-, kukoricaolaj, a búzacsíra és az egyéb gabonacsírák, a mogyoró, mandula, édes burgonya és a müzli. Az állati eredetű élelmiszerek közül a hús, a máj és a tojás tartalmaz jelentősebb mennyiségű vitamint.

Egészséges felnőtteknek általában napi 12 mg E-vitamin elegendő. Különleges esetekben megnő a szükséglet, például szoptatásnál körülbelül 14 mg, rossz szokások esetén, dohányzóknak, túlzott alkoholfogyasztás mellett akár 18 mg is javasolt. Az E-vitamint túladagolni egyébként nehéz, hosszú távon sem igazán jelentkezik súlyos tünet. Hiánya azonban okozhat többek között terméketlenséget, vetélést, károsodhatnak az idegek, valamint a vörösvérsejtek.

2021.12.04.
Kép forrása: Pixabay.com

Niacin ekv.

A B3-vitamin (niacin, nikotinsav, nikotinsavamid) egy vízoldékony vitamin, tulajdonképpen egy koenzim, ami közreműködő vegyületet jelent és az energiaelőállításhoz járul hozzá. A niacin egyébként egy gyűjtőfogalom, mely magába foglal két vegyületet, a nikotinsavat és a biológiailag hatékony formát, a nikotinsavamidot.

niacin

A niacin fontos szerepet tölt be az ideg-, a keringési-, valamint az emésztőrendszer egészséges működésében. Olyan enzimeket támogat, amely az anyagcsere folyamatokat elősegítik. Emellett nagymértékben hozzájárul a bőr egészségéhez és a nemi hormonok megfelelő működéséhez.

A niacin fő forrásai a sovány húsok (például a csirke, a pulyka bőre nélkül, a bárány vagy a borjú), halak (kiváltképp a tonhal vagy a lazac), máj, olajos magvak (például a mogyoró), élesztő, korpa, tojás, zöldségek, száraz hüvelyesek, avokádó, füge, szilva és a teljes kiőrlésű gabonaipari termékek. Mindezek mellett több multivitamin-készítményben is megtalálható nikotinsavamid formában. Triptofánban gazdagok a húsok, növényi fehérjék, kivéve a kukorica.

Mivel nagyon sok ételünkben benne van, ezért a napi niacin szükségletet nem nehéz táplálkozás útján fedezni. A napi ajánlott bevitel egyébként egészséges felnőttek számára 8 mg, nőknek 13 mg, kismamáknak 15 mg, valamint a szoptatás idejére javasolt 16 mg-ra növelni.

Hiányát például túlzott alkoholfogyasztás vagy hosszan fennálló hasmenés okozhatja, de a naicin felszívódását többek között a finomított liszt és a kukorica is ronthatja. Azon sportolóknak, akik izomépítéshez leucint használnak, szintén javasolt odafigyelniük a megfelelő B3-vitamin szintjükre. Tehát niacin hiánybetegség kialakulásához elsősorban betegségek vagy helytelen táplálkozás, rossz szokások vezetnek.

A niacin hiányának kezdő tünetei az ingerlékenység, az enyhe fejfájás, ami aztán később felerősödik. Hosszantartó hiány esetén hasmenést okoz, romlik a memória, valamint tipikus tünete a bőr kivörösödése, szárazsága. Mivel a niacin valóban ilyen nagy hatással van bőrünk egészségére, ezért rengeteg kozmetikai termékbe tesznek B3-vitamint.

2021.12.07.
Kép forrása: Pixabay.com

Folsav

A szervezet számára oly fontos folsavhoz elsősorban táplálékkal juthatunk hozzá. A folsav számtalan módon hozzájárul a szervezet működéséhez, közismert, hogy fontos szerepe van a veleszületett rendellenességek megelőzésében, csökkenti a velőcsőzáródási zavarok kialakulásának veszélyét.

 folsav

Hogy egy kicsit bővebben is ismertessük jótékony hatásait, a folsav segít az örökítőanyagok, a DNS, illetve az RNS szintetizálásában, hozzájárul a vas és a B12 vitamin megfelelő felszívódásához, a terhesség korai szakaszában a magzat gerincének fejlődéséhez, emellett felelős a gyomor- és bélrendszer, valamint a nyálkahártya egészségéért. Részt vesz a vörösvérsejtek előállításában, elősegíti a sejtosztódást és még az agynak is jót tesz, javítja a memóriát! Azt mondják, a folsav a „lelket is rendben tartja”, tehát depresszió, rossz kedélyállapot esetén javasolt megnövelni a bevitelét.

A folsavat a B vitaminok közé soroljuk és mivel vízben oldódó, így gyorsan kiürül a szervezetből. Mint ahogy korábban írtuk, elsősorban táplálkozás útján juthatunk hozzá. Főbb folsav források a leveles zöldségek, a máj (kacsa, liba, sertés vagy például szarvasmarha), nagyobb mennyiségben található meg még a spárgában, a spenótban, a babban, a brokkoliban és számos folsavval dúsított müzli és reggeliző gabonapehellyel találkozhatunk az üzletek polcain.

A napi optimális folsav dózis 200 mg, melyet a terhesség idejére javasolt 400 mg-ra növelni. Sőt, érdemes már a fogamzás előtt is megnövelni a bevitelét. Statisztikák szerint, ha a terhesség utolsó 3 hónapjában odafigyelünk a megfelelő folsav bevitelre, az már 30%-kal csökkenti a koraszülési esélyt.

Sokan azért tartanak a megnövelt beviteltől, mert „óriás csecsemőt” eredményezhet, ami megnehezíti a szülést. Ez azonban tévhit, a statisztikák szerint, aki végig odafigyel a megfelelő folsav bevitelre, átlagosan csupán 5 dekával hoz nagyobb gyermeket a világra. Aki multivitamint is szed, átlagosan 7 dekával növeli a baba súlyát. Ez a megnövekedett tömeg gyakorlatilag elhanyagolható, főleg, ha azt nézzük, hogy az újszülött egészségét támogathatjuk vele.

2021.12.31.
Kép forrása: Pixabay.com

Partnerünk napi ajánlata

    SAD Logisztikai és Online Média Kft.
    Telefonszám: 06 1 255 0222 (Hétköznap 9-16) · Email cím: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
    ÁSZF | Adatvédelmi nyilatkozat