Mennyi kcal: fánkpor (100g)


Energia

358 kcal (1497 kJ)

Fehérje

13 g

Zsír

2 g

SFA

0 g

Koleszterin

66 mg

Cukrok

9 g

Nátrium

39 mg

Kálium

196 mg

Kalcium

53 mg

Magnézium

20 mg

Vas

1 mg

Cink

0 mg

Foszfor

154 mg

B1-vitamin

177 µg

B2-vitamin

202 µg

B6-vitamin

135 µg

B12-vitamin

0 µg

C-vitamin

0 mg

D-vitamin

0 µg

E-vitamin

0 mg

Folsav

69 µg

Termékcsoport

Tápanyag információk

Energia

Szervezetünk működéséhez energiára van szükség, amely az étkezések során elfogyasztott tápanyagokból származik. Napi energiaszükségletünket több tényező is befolyásolja úgy, mint az alapanyagcserénk, életkorunk, nemünk, egészségi állapotunk, életkörülményeink, fizikai aktivitásunk és az alvással töltött órák száma.

A napi energiaszükségletet, kalóriaigényt több módon is ki lehet számolni. A leggyakrabban használt módszer, amikor nem, kor és súly alapján, egy egyszerű képlet alkalmazásával határozzuk meg a napi minimum tápanyagigényt. Az interneten rengeteg kalkulátor áll rendelkezésre, ahol egész egyszerűen megadod a már említett adatokat és egy kattintással megtudhatod, hogy naponta körülbelül mennyi energiára van szüksége a szervezetednek. A fejlettebb kalkulátorok például azt is figyelembe veszik, milyen aktívan éled az életedet (ülő- vagy fizikai munkát végzel). Természetesen ezzel a módszerrel egy körülbelüli ajánlást kaphatsz a napi energiaszükségletedre vonatkozóan.

Ha igazán pontos és viszonylag egyszerű számítást szeretnél végezni, akkor állj rá a mérlegre, jegyezd fel a súlyodat, ügyelj rá, hogy egy hétig minden nap körülbelül ugyanannyi kalóriát vigyél be a szervezetedbe, majd újra méretszkedj meg. Ha csökkent a súlyod, akkor az azt jelenti, a napi energiaszükségleted magasabb, mint amennyire számítottál. Ha nőtt a súlyod, akkor ennél kevesebb, ha pedig pontosan ugyanannyit mutat a mérleg, akkor sikerült eltalálnod a pontos kalóriaszükségletedet. Ez utóbbi elsőre igen ritka, általában több hét kitartó méréssel állapítható meg a kalóriaigény.

energia

A legjobb energiaszolgáltató

A legjobb energiaszolgáltató kalorigén tápanyag a szénhidrát, amelyet a szervezet képes elraktározni. A szénhidrátokról érdemes tudni, hogy minden szövet és sejt képes őket felhasználni, valamint hogy anarerob és aerob körülmények között is lebonthatóak - a sportolók életében kiemelten nagy odafigyelést igényel a megfelelő mennyiségű szénhidrát bevitel.

Az, hogy a szervezet pontosan hogyan, miként gondoskodik a megfelelő energiáról az egyes mozgásokhoz, egy elég bonyolult folyamat. Nagyon röviden összefoglalva az első néhány másodpercben az izomsejtben lévő ATP molekulák biztosítják az energiát. Ez gyorsan kimerül, így a következő kb. 10 másodpercben a szervezet újabb ATP molekulát állít elő. Ez után a szervezet a szénhidrátokhoz fordul, előbb anaerob, majd úgy egy perc elteltével aerob körülmények között. 30-40 percnek kell eltelnie ahhoz, hogy az energianyerés főszereplője a zsírok legyenek. A szervezet csak extrém helyzetekben folyamodik a fehérjék lebontásához a megfelelő energiaellátottság érdekében.

Kép forrása: Piaxabay.com

Fehérje

Ahhoz, hogy a szervezet képes legyen megfelelően ellátni a funkcióit, nélkülözhetetlen tápanyagokkal ellátni. Alapvetően kalorigén és non-kalorigén tápanyagokat különböztetünk meg egymástól - a fehérje az előbbi csoportba tartozik. Mivel a fehérje képtelen elraktározódni a szervezetben, nagyon fontos a napi szintű fehérjebevitel.

A fehérjék funkciója rendkívül fontos és változatos, többek között az izmok, a kötőszövetek, az inak, a csontok, a haj és a szőr szerkezeti elemei (például kreatin, kollagén, elasztin), a hormonok és az enzimek alkotórészei, szerepük van az immunrendszer felépítésében, valamint a különböző transzport folyamatokban. Biztosítják a folyadék-, és sav-bázis egyensúlyt, fenntartják az érrendszer rugalmasságát. A szöveti fehérjék folyamatosan lebomlanak és újjáépülnek, így a bontáskor felszabadult aminosavak nagy része visszakerül a fehérjékbe.

feherje

Mennyi fehérjére van szükség?

Azt, hogy naponta pontosan mennyi fehérjére van szüksége a szervezetnek, sok minden befolyásolja. Például nem mindegy hány éves vagy, férfi vagy vagy nő, milyen az egészségügyi állapotod és milyen életmódot folytatsz, sportolsz-e. Általában napi 0,8-1 g/ttkg szoktak általánosan ajánlásként meghatározni. Sportolók számára ez az érték 1,5-2 g/ttkg-ra, bizonyos esetekben pedig akár 2-2,5 g/ttkg-ra is emelkedhet.

Mivel a fehérjéknek ennyi minden fontos feladata van, ezért természetesen a szervezet jelzi, ha túl keveset vagy épp túl sokat juttattál be. A tartósan kevés fehérjebevitel szövetek károsodásához vezet, emésztési zavarokat okoz, fogyást eredményez és még számos negatív következménye lehet.

A túl sok fehérje fogyasztás leginkább a sportolókra jellemző, hiszen közismert, milyen fontos szerepet játszik az izomépítésben. Hosszútávon azonban rosszullétet, megbetegedést von maga után, amivel a sportoló éppen az ellenkezőjét éri el - rászorul a hosszú pihenőidő beiktatására.

Néhány fehérjedús étel, amellyel gyorsan teljesíthető a napi ajánlás

  1. Sovány hús – halak, szárnyasok

100 gramm csirkemellben kb. 25 gramm fehérje található. Talán kijelenthetjük, hogy a sportolók és a diétázok kedvence, hiszen elhanyagolható mennyiségű zsír és szénhidrát található benne, számtalan módon elkészíthető és valóban jól lehet vele lakni.

  1. Zsírszegény túró

100 gramm tehéntúróban átlagosan 14 gramm fehérje van és szintén nagyon ízletes ételek készíthetőek belőle.

  1. Tojás

Napi néhány tojás tökéletes megoldás arra, hogy fedezd a napi fehérje szükségletedet. 100 gramm tojás (körülbelül két darab) 13 gramm fehérjével járul hozzá a kitűzött célodhoz.

  1. Sajt

A sajttal óvatosan, mert könnyen túlzásba lehet esni! Viszont mellette szól, hogy hozzávetőlegesen annyi fehérje található benne, mint a csirkemellben. Ráadásul passzolnak is egymáshoz: finoman megszórva a csirkemellfiléket biztos sikered lehet a konyhában.

  1. Hüvelyesek

Például 100 gramm babban több, mint 8 gramm fehérje található. Igaz, a szénhidrát tartalma is magas, nem árt odafigyelni, hiszen, míg a fehérje nem, a szénhidrát könnyen raktározódik a szervezetben.

Kép forrása: Piaxabay.com

Zsír

Zsír nélkül az emberi szervezet nem tudna működni – rengeteg feladata van, éppen ezért nem szabad kiiktatni vagy minimalizálni a fogyasztását. Nem minden zsír rossz, sőt, bizonyos típusú zsírok elengedhetetlenek, a szervezet pedig nem mindet képes magától előállítani. Azokat a zsírokat, amelyeket a szervezet képtelen előállítani, esszenciálisnak hívjuk – ezeket csak tápanyagokkal lehetséges fedezni. Az általános ajánlás szerint a bevitt tápanyagok 30%-ának zsírnak kellene lennie. Ez testtömeg kilogrammonként körülbelül 1 grammot jelent naponta. Természetesen, ahogy minden más tápanyagnál, úgy a zsírok esetében is igaz, hogy egyénenként ez a javaslat eltér.

zsir

Miért fontosak és milyen szerepük van a zsíroknak?

A zsírok nagyon fontos energiaforrások. Ha megvizsgáljuk, nagyjából kétszer akkora az energiaértéke, mint a szénhidrátoknak vagy a fehérjéknek. Így tehát - sokak bosszúságára - energiaraktárként is funkcionál, könnyen elraktározza a szervezet. (A felhalmozódott zsír megszabadulásáról egy kicsit később lesz szó.)

Fontos megjegyezni, hogy nem mindegy, hogy mennyi és pontosan milyen zsírokat fogyasztasz. Ha nem figyelsz oda kellőképpen, nem csak az elhízás, de számos betegség kialakulását is segíted, így például az érelmeszesedés veszélye is fennállhat.

Alapvetően növényi vagy állati eredetű, telített vagy telítetlen zsírokat különböztetünk meg egymástól, melyeknek beviteli arányára érdemes odafigyelni. A telítetlen zsírsavak általában folyékony halmazállapotúak, ezek az olajok, míg a telített zsírok szilárdak. Érdemes inkább a telítetlen zsírokat előnyben részesíteni, melyek olyan nélkülözhetetlen, jótékony hatású zsírsavakat tartalmaznak, mint az omega-3 vagy az omega-6 esszenciális zsírsav.

Érdemes hetente legalább kétszer halat fogyasztani, beiktatni a táplálkozásba az olajos magvakat, a salátához pedig növényi olajakat felhasználni.

Egy kicsit tudományosabban megvizsgálva a zsírokat

Az esszenciális zsírok formálják a sejtmembránt, az agyszövetet, a csontvelőt, és az a zsírréteget, ami a szervek (szív, máj, vese) körül van. Védelmet nyújt a fizikai károsodás ellen. Az egészséges ember testsúlyának kb. 3%-ával számolhatunk esszenciális zsírként. A testzsír fontos összetevője a raktározott zsír is, amely a zsírsejteket a bőr alá és a szervek köré rendezi.

Mit érdemes tudni a zsírokról, ha túl sok halmozódott fel a szervezetedben?

Mint ahogy korábban említettük, a szervezet jól képes raktározni a zsírokat, így túlzott bevitele hamar elhízáshoz vezet. Zsírégetés szempontjából nagyon fontos tudni, hogy a zsírok csak aerob körülmények között képesek bontódni – ez a feltétel pedig körülbelül fél óra mozgás után valósul meg. A szervezeted előbb a szénhidrátokkal fedezi a szükséges energiát és csak ezt követően nyúl a zsírokhoz.

A rendszeres, jól megtervezett edzéssel elérhető az utólagos zsírégetés is, amely alatt a mozgás utáni emelkedett zsíroxidációs folyamatokat értjük.

Az elhízás, főleg a túlzott elhízás leküzdése nem egyszerű, éppen ezért érdemes szakemberhez fordulni, aki nem csak a személyre szabott, megfelelő tápanyagbeviteledre figyel oda és meghatározza a napi szükséges edzéstervedet, de fenntartja a motiváltságodat is.

Végezetül egy extra tipp: az élelmi rost javítja a bélmozgást és csökkenti a zsírfelszívódást.

Kép forrása: Pixabay.com

SFA

A zsírsavaknak két fajtáját különböztetjük meg egymástól. Léteznek telített zsírsavak (SFA) és telítetlenek (MUFA és PUFA). A szervezet működéséhez elengedhetetlenek a zsírok, nagyon fontos azonban odafigyelni, hogy milyen minőségű zsírokat juttatsz be a szervezetedbe.

Ha kémiailag vizsgáljuk meg a zsírsavakat, akkor azt látjuk, hogy a telített zsírsavak (SFA) nem tartalmaznak kettős kötéseket, rendezetten állnak (így általában szilárd halmazállapotúak), míg a telítetlen zsírsavaknál kettős kötések törik meg a láncot.

A telített zsírsavakhoz (SFA) javarészt állati eredetű ételekből juthatunk, van azonban néhány kivétel, mint például a kókusz- vagy pálmaolaj, amit azért is fontos megemlítenünk, mert ma már elég sok élelmiszerben megtalálhatóak.

Amit érdemes tudni, hogy míg a telített zsírsavak (pl. palmitinsav, sztearinsav, vajsav stb.) előállítására képes a szervezetünk, addig a telítetlen zsírsavak táplálékkal történő bevitelére ügyelni kell.

Ettől függetlenül az általános ajánlás szerint az étkezések 20-30%-át zsírokból kell fedezni, amelynek a 10%-ának telített zsírsavaknak kellene lenniük. Ami megnehezíti ennek az aránynak a betartását az az, hogy általában az üzletek polcain kapható élelmiszerek nem ezt az arányt képviselik.

Fontos megemlíteni, hogy pozitív, dózisfüggő kapcsolatot véltek felfedezni a telített zsírbevitel és a vér LDL koleszterinszintje között, mikor szénhidrátokkal hasonlították össze. A nagy mennyiségben telített zsírokat tartalmazó ételek fogyasztásának csökkentése, illetve omega-6 tartamú telítetlen zsírsavakra történő cseréje csökkenti a szív- és érbetegségek kialakulásának kockázatát.

Amire ügyelni kell tehát, azok a mennyiségek. (Bár nem szabad megfeledkezni róla, hogy a szervezet egészét kell vizsgálni ahhoz, hogy valakinek pontos és megfelelő étrendet össze lehessen állítani, így nem feltétlenül ártalmas minden esetben, ha valaki rendszeresen túl sok telített zsírsavat visz be a szervezetébe. Az ok, ami miatt olyan sokszor halljuk a telített zsírsavakról a negatívumokat az az, hogy döntően azok lépik túl az ajánlott mennyiséget, akik ezt életvitelükkel nem kompenzálják.)

Koleszterin

A koleszterin egy természetes anyag, amely nélkülözhetetlen a szervezet számára. Mivel nagyon könnyen túl lehet lépni az optimális szintet, ezért a legtöbb esetben a magas koleszterinszint okozza a problémát, azonban érdemes tudni, hogy az alacsony érték is súlyos szövődményeket okozhat.

Miért van olyan sok magas koleszterinszinttől szenvedő ember?

Főképp azért, mert a szervezet saját maga is képes előállítani, a legtöbbet a máj termeli, de emellett táplálék útján is hozzá lehet jutni. A legtöbbször a helytelen táplálkozás okozza a gondot, de az is előfordulhat, hogy a testen belül működési zavar alakul ki a koleszterin előállításában és annak szétosztásában.

Fontos tudni, hogy a magas koleszterinszintnek nincsenek tünetei, de ha idejében kiderül a probléma, akkor többnyire helyes táplálkozással, diétával megelőzhetőek a súlyos következmények, később csak gyógyszeres kezeléssel kerülhetőek el a komolyabb betegségek.

Miért van szükség koleszterinre?

A koleszterinnek rengeteg szerepe van. Csupán néhányat megemlítve közülük, a koleszterin segítségével állítja elő a szervezet a D-viatmint, ami többek között a csontok egészségéhez szükséges. Ezen felül létfontosságú egyes hormonok előállításához, például a nemi hormonokhoz vagy a stresszhormonhoz. Ezen felül a sejthártya épségéhez és az agyműködéshez is nélkülözhetetlen.

A megfelelő koleszterinszint

A megfelelő összkoleszterin szint 5,0 mmol/l alatti, míg az LDL-koleszterin ideális esetben nem lépheti túl a 3 mmol/l-t. Ellenőrzése egyébként vérvizsgálattal történik, az összkoleszterin szint mérése már otthoni készülékek segítségével is egyszerűen megoldható. A túl magas koleszterintszint hosszú távon szív- és érrendszeri problémákat okozhat – de mégis hogyan?

Röviden a „jó” és a „rossz” koleszterinről

Alapvetően három fontos fogalmat kell ismerni ahhoz, hogy érthetővé váljon a koleszterin működése. A koleszterin lipoproteinekbe burkolva szállítódik a szervezeten belül, melyeknek összessége jelenti az összkoleszterin szintet.

Az úgy nevezett (rossz) LDL-koleszterin végzi a koleszterin szállítását a májtól a sejtek irányába. A szállítás során sajnos egy része az érfalakba épül, amely később érelmeszesedést, érszűkületet okozhat.

Ezzel szemben a (jó) HDL-koleszterin útja során a fel nem használt, felesleges koleszterint felveszi és visszaszállítja a májba, ahonnan egy kiválasztódik. Fontos tudni róla, hogy a HDL-koleszterin képes a már lerakódott LDL-koleszterin felvételére is, ezzel védelmet biztosítva az érfalaknak.

Összességében, ha odafigyelsz az alapvető táplálkozási ajánlásokra, nem folytatsz mozgásszegény életmódot, akkor a nem megfelelő koleszterinszint okozta megbetegedések kockázata igen kis mértékű.

Szénhidrát

A szervezetnek alapvetően három makrotápanyagra van szüksége ahhoz, hogy képes legyen a működésre: a fehérjékre, a zsírokra és a szénhidrátokra. A fehérjékről és zsírokról külön cikkeinkben olvashatsz, ezúttal a szénhidrátokról lesz szó.

A szénhidrátokat nagyon sokan igyekeznek kerülni, hiszen közismert tény, hogy a fel nem használt szénhidrátok zsírként raktározódnak el a szervezetben. Ez azonban szinte lehetetlen küldetés, ha pedig valakinek valamelyest sikerül is minimalizálni a bevitelét, hamar megérezni annak egészségkárosító hatását: például a fáradékonyságot, a rossz közérzetet és az ingerlékenységet.

A szénhidrátok biztosítják ugyanis a szervezet működéséhez szükséges megfelelő energiát, és ez a makrotápanyag szükséges gyakorlatilag minden fizikai tevékenységünkhöz, valamint a szellemi munkához is nagyban hozzájárulnak. Energiaszolgáltató funkcióját akkor is képes ellátni, ha nincs elegendő oxigén a lebontási folyamat során és gyakorlatilag minden sejtféleség képes őket hasznosítani.

Éppen ezért ahelyett, hogy megpróbálnád kiiktatni az étkezésedből, inkább törekedj rá, hogy megfelelő fajtájú szénhidrátokat válassz.

A szénhidrátoknak több típusát különböztetjük meg egymástól

Kezdjük az elején, hiszen ahhoz, hogy pontosan megérthessük mi is az a szénhidrát és miként kell hozzá állnunk, be kell mutassuk őket.

A szénhidrátok szinte kizárólag növényi forrásokban találhatók meg, például gyümölcsökben, zöldségekben, magvakban, borsófélékben és babfélékében. A tej és a tejtermékek az egyetlen olyan állati forrású tápanyagok, amelyek jelentős mennyiségű szénhidrátot tartalmaznak. A cukrok a keményítők és a rostok mind-mind szénhidrátok melyek különböző csoportokba sorolhatók. Ezek a monoszacharidok (glükóz,fruktóz), oligoszacharidok (laktóz, szacharóz ami az étkezési cukrokat jelenti) poliszacharidok (keményítő, rostok).

Az összes szénhidrátot be tudjuk sorolni az egyszerű vagy az összetett szénhidrátok csoportjába.

Az egyszerű (rossz) szénhidrátok

Ebbe a csoportba soroljuk a cukrokat, a süteményeket, az üdítőitalok többségét és minden olyan nagyon csábító finomságot, amiből azonban sajnos megárt a sok. Sőt, sajnos ezek a készítmények semmilyen hasznos tápanyagot nem tartalmaznak és a szervezet nagyon könnyen zsírrá alakítja őket. További hátránya, hogy extra gyorsan megemelik a vércukorszintet, amely nagy inzulináramlást idéz elő. Ezt követően a vércukorszint éppen olyan gyorsan esik le, mint ahogy felemelkedett, így nem számíthatunk hosszú távú jóllakottságra.

Az összetett (jó) szénhidrátok

Ezzel szemben az összetett szénhidrátok, amelyeket „jó szénhidrátoknak” is szoktak nevezni, számos hasznos tápanyagot tartalmaznak – különböző vitaminokat, ásványi anyagokat például. Ezek a szénhidrátok fokozatosan emelik fel a vércukorszintet és kellemesen, hosszú időre jól lehető tőlük lakni. Ebbe a csoportba soroljuk például a gabonaféléket, a hüvelyeseket és a zöldségféléket.

Fontos, hogy a fel nem használt szénhidrát könnyen elraktározódik, így ügyelni kell a napi optimális fogyasztási mennyiségre. A napi általános ajánlás nők esetében 5 g/ttkg, férfiaknak pedig 7 g/ttkg. Természetesen ez egy általános meghatározás, sportolóknak, extrém edzéstervnél akár 12-15 g/ttkg is szükséges lehet naponta.

Keményítő

A keményítő nem más, mint a növények elraktározott tápanyaga, amely megannyi glükózmolekulából épül fel. A keményítős ételeket általában kerülni szokták a fogyni vágyók, mondván, hogy hizlal – ez azonban ilyen egyszerűen nem jelenthető ki. Sőt, bizonyos formájában a keményítőt tartalmazó ételek tökéletesen beleillenek az egészséges táplálkozásba. A következő sorokban bemutatjuk, miért.

Keményítő általában a különböző magokban, gumókban és hüvelyesekben található, mint például a búzában, a rozsban, a rizsben, a zabban, burgonyában vagy a kukoricában.

A keményítő maga egy vízben oldhatatlan összetett szénhidrát. Se íze, se illata nincsen, fehér színű. Sokszor találkozni vele por formájában, amit ételek sűrítésére használnak fel (tésztákhoz, levesek sűrítésére vagy például a főzelékeknél). Fontos tulajdonsága, hogy rengeteg vizet képes megkötni, így saját maga többszörösére duzzadhat. Az, hogy milyen mértékű a vízfelszívó képessége, a keményítő típusától függ (a kukoricakeményítőnek például kimagasló a duzzadóképessége).

Minden keményítő szénhidrát, de nem minden szénhidrát keményítő. Általánosságban elmondhatjuk, hogy a cukrok az egyszerű szénhidrátok, a keményítők pedig az összetettek. Mindkettőt lebontja a szervezet glükózzá. A szénhidrátokról egy másik írásunkban részletesen olvashatsz, amit azonban mindenképpen tudni kell róluk, hogy a szervezet számára a legjobb energiaforrást jelentik. A cukrok és a keményítő között az egyik legjelentősebb különbség, hogy a keményítőt a szervezet sokkal hosszabban emészti meg, így nem vált ki akkora mértékű inzulin ingadozást.

Hol van a gond a keményítővel?

A probléma a keményítő feldolgozásánál, finomításánál bújik meg. A feldolgozás hatására a táplálék terjedelme sok esetben jóval kisebb lesz (rövid idő alatt sokat lehet belőle enni), a kalóriaszáma pedig megnövekszik. Továbbá az emésztés rostok hiányában felgyorsul, megdobja a vércukorszintet.

Ezzel szemben rostosan, minden ásványi anyagával, vitamintartalmával együtt, tehát természetes formájában a keményítőt tartalmazó ételek kiváló táplálékforrások.
Egészséges, de magasabb kalóriájú zöldségek például a burgonya, sütőtök vagy a cékla. Ha figyelni szeretnél az alakodra, akkor bátran válogass a kisebb kalória (és keményítő) tartamú zöldségek közül, mint például a karfiol, a paprika, az uborka, a cukkini, a brokkoli, a spenót vagy a salátafélék.

Cukrok

A táplálékainkban lévő szénhidrátokat két fő csoportba soroljuk: egyszerű és összetett szénhidrátokra. Az egyszerű szénhidrátokat, vagyis cukrokat az egy egységből álló monoszacharidokra (glükóz, fruktóz, galaktóz), a két egységből álló diszacharidokra (szacharóz, laktóz, maltóz) és a cukoralkoholokra bonthatjuk tovább. Közös jellemzőjük édes ízük és vízben való jó oldhatóságuk.

Cukrokra természetesen szüksége van a szervezetünknek. Elengedhetetlen energiaforrása például az agynak, segít a tanulásban, az emlékezésben. Javítja a kitartást, hozzájárul a jó kedélyállapothoz, egyes ásványi anyagok hasznosulását is javítja és például az izmoknak is szüksége van rá.

Fontos tudni, hogy a cukrok sok fajtáját különböztetjük meg egymástól, mégis azonos mértékben hatnak a szervezetre. Legyen fehér vagy barna, ugyanakkora a kalóriaértékük, ugyanakkora mértékben növelik meg a vércukorszintet és még sorolhatnánk.

Habár a cukrok szervezetünk alapvető üzemanyagai és elengedhetetlenek a szervezet megfelelő működéséhez, sajnos könnyű őket túlfogyasztani. Hogy ezt elkerülhesd, elengedhetetlen tudni, hogy a cukrok természetes formájukban is megtalálhatóak az ételekben (például a gyümölcsök esetében a gyümölcscukor). Az alapvető gond a hozzáadott cukor, amely az élelmiszer gyártása vagy elkészítése közben kerül hozzá az ételhez. Éppen ezért vásárlásnál fontos törekedni rá, hogy hozzáadott cukrok nélkül készült termékek kerüljenek a bevásárlókosárba.

Megtévesztő lehet, hogy bár a csomagoláson kötelező feltüntetni, hogy milyen összetevők találhatóak meg az egyes élelmiszerekben, a cukroknak sok szinonimája létezik, mint például fruktóz, laktóz, kukoricaszirup, szurkóz, méz, tejcukor és még sorolhatnánk.

Igaz ugyan, hogy például a gyümölcsökben is jelentős mértékű cukor található, viszon rost tartalmuk miatt sokkal hosszabb ideig emészti a szervezet, így tartós jóllakottság érzet alakul ki.

Mi a probléma a cukrok túlzott fogyasztásával?

  1. Számtalan negatív hatása van, de például elhízást okozhat. Mivel a vércukorszintet csak rövid időre növeli meg és ugyanolyan gyorsan esik vissza, amilyen gyorsan felugrott, hamarosan ismét éhes leszel (és fáradt!), hiába fogyasztottál belőle sokat. A kalóriatartalma pedig közismerten magas.
  2. Ugyanezen okból kifolyólag növeli a cukorbetegség kialakulásának esélyét is.
  3. Növeli a szívbetegség kockázatát. A túl sok cukor vércukorszint emelkedést vált ki, elhízást okozhat, gyulladások jelenhetnek meg tőle a szervezeten belül, valamint például emelheti a vérnyomásértéket is, ezek pedig mind a szívbetegségek kiváltó okai.
  4. Akik túl sok cukrot fogyasztanak, gyakran tapasztalnak bőrproblémákat. Ennek egyik oka, hogy a cukrok fokozzák a bőrolajtermelést.
  5. Pszichésen is hatással lehet, ha túlzásba esel a cukrokból. Egy idő után ugyanis a szervezet endorfintermelése lelassul, amelynek köszönhetően lehangoltság törhet rád, később pedig akár depresszió is kialakulhat.

Ha édesíteni szeretnéd az ételeidet, érdemes inkább édesítőszereket alkalmazni. Természetesen az édesítőszerek esetében is fontos körültekintőnek lenni, hiszen rengeteg mesterséges, hosszútávon egészségtelen típusa található meg a polcokon, amelyeket jó elkerülni. Viszont összességében még mindig sokkal kíméletesebb a szervezet számára egy rosszul megválasztott édesítőszer, mint a cukrok túlzott fogyasztása.

Élelmi rost

Az élelmi rostok olyan összetett szénhidrátok, melyeket a szervezet nem képes megemészteni, mégis óriási szerepet töltenek be az emésztés során. Élelmi rostokhoz növényekből juthatunk. Nem csak a gyümölcsök, zöldségek tartalmaznak élelmi rostokat, de például a teljes kiőrlésű tészta, a zabkorpa (joghurtba keverve különösen finom reggeli!), a bulgur vagy a barna rizs is. De mégis miért is tulajdonítunk nekik ekkora jelentőséget?

elelmi rost

A rostoknak alapvetően két típusa van. Az egyik csoportba a vízben oldódó élelmi rostfajták tartoznak, a másikba pedig az oldhatatlanok. Mindkettő fajtára szükség van. Az általános napi felnőtt ajánlás 20-35 gramm (1 rész nem oldható, 3 rész oldható élelmi rost arányban). Ha szeretnél leadni néhány kilót, akkor mindenképpen érdemes ügyelni az ajánlás betartására, ugyanis bármelyik típusról beszélünk, az élelmi rostok rendkívül hatékonyan támogatják az emésztést.

Azok az élelmi rostok, amelyek vízben oldhatatlanok (például kuszkusz, korpa, uborka, káposzták és egyes keményítők), egész egyszerűen csak áthaladnak az emésztőrendszeren. Előnyük, hogy sok helyet foglalnak, így telítettség érzetet váltanak ki.

A vízben oldódó élelmi rostok (például bab, borsó, pektin, zab, alma, cseresznye, szőlő) magukba szívják a vizet, megduzzadnak, egyfajta masszává alakulnak és keverednek más emészthetetlen táplálékokkal. Fontos, hogy többek között megkötik a koleszterint és az epesavat is, így csökkentik a vér koleszterinszintjét! A tápanyagok megkötésével lényegében lassítják az emésztés folyamatát, lassabb felszívódást eredményeznek, így például a vércukorszintet kevésbé emeli meg.

Amire különösen oda kell figyelni élelmi rostban gazdag táplálkozás során, az az elegendő folyadékpótlás. A rostok az emésztőrendszeren áthaladva rendkívül nagy mennyiségű folyadékot szívnak magukba, legalábbis abban az esetben, ha ez rendelkezésükre áll. Ha nem, akkor pont hogy a visszájára fordul a helyzet, például székrekedés alakulhat ki, ami hosszútávon számos szövődményt eredményezhet. 1 gramm rost hozzávetőlegesen akár 50 ml vizet is megköthet.

Ha eddig élelmi rostban szegény életmódot folytattál, akkor érdemes őket fokozatosan bevezetni a napi étkezésekbe, így a szervezetedet nem éri nagy megterhelés és csak az előnyöket fogod megtapasztalni!

Kép forrása: Pixabay.com

Hozzáadott cukor

Nagyon sok élelmiszer esetében láthatjuk manapság a boltok polcain, hogy nem tartalmaz hozzáadott cukrot, amit kizárólag olyan élelmiszerek esetében tüntethetik fel a gyártók, melyeknél az adott ételhez nem adtak hozzá extra kristálycukrot, mézet, melaszt, malátaszirupot, cukornádszirupot vagy éppen fruktózt tartalmazó kukoricaszirupot. Amennyiben nem vagyunk cukorbetegek, természetesen nem kell megijedni a hozzáadott cukortól sem, lévén az American Heart Association ajánlása szerint, a nők esetében naponta 6-, a férfiaknál naponta 8 teáskanál hozzáadott cukorbevitel még az egészséges határok között szerepel. De járjuk körül egy kicsit mélyebben a témát.

hozzaadott cukor

Mit nevezünk hozzáadott cukornak?

Az élelmiszerekben természetes formájukban is találhatóak cukrok. Ilyen például a tejben lévő tejcukor vagy a gyümölcsökben lévő gyümölcscukor. A gyártás során vagy az ételek elkészítésénél extra cukor kerülhet a táplálékba, amelyet leggyakrabban hozzáadott cukornak nevezünk. Nagyon sok esetben nem is merül fel a vásárlóban, hogy a polcon látható élelmiszerek hozzáadott cukrot tartalmaznak. A látszólag ártalmatlan táplálék így jelentős mértékben megdobhatja a napi cukorfogyasztást.

Becsapós, ugyanis a csomagoláson a hozzáadott cukor nagyon sok néven kerülhet feltütnetésre. Cukor, glükóz, fruktóz, szacharóz, maltóz, kukoricaszitup, nádcukor, méz és még sorolhatnánk, de mind ugyanazt jelenti számunkra: a termék hozzáadott cukrot tartalmaz. Persze a hozzáadott cukor, ahogy azt már a cikk elején említettük, nem csak a gyártók által kerülhet az élelmiszerbe, sokszor a fogyasztó az, aki túlzásba esik otthon az ételek elkészítésénél.

Érdemes odafigyelni rá, hogy lehetőleg hozzáadott cukor nélküli vagy csökkentett cukortartamú ételek legyenek elsősorban a háztartásban. Ha édesítesz, akkor azt körültekintően, mértékkel tedd, illetve részesítsd előnyben az édesítőszereket.

Ha édességre vágysz, érdemes kipróbálnod a cukormentes süteményeket, amelyek meglepően varázslatos ízélményt nyújtanak. Illetve ma már rengeteg olyan recept kering az interneten, amelyek nem csak hogy egészségesek, de hihetetlen finomak, így tökéletsen helyettesíthetik az eddig megszokott nassolnivalókat.

A cukrokat természetesen nem lehet és nem is szabad kizárni az étkezésekből, hiszen nagyon fontos, nélkülözhetetlen szerepet töltenek be az emberi szervezetben. Amire ügyelni kell, az a mértékletesség. Mivel ma már rengeteg alternatív lehetőség áll a rendelkezésre, hogy szinte különösebb lemondások nélkül csökkentsd a cukor fogyasztásod, így hamar meglátod, csak egy kis odafigyelésre lesz szükség.

Nátrium

A konyhasót (nátrium-kloridot, rövidítve NaCl) az ételeink ízesítésére és tartósítására is használjuk. Természetes formában is jelen van számos élelmiszerünkben. A nátrium-klorid segíti a vérnyomás szabályozását, a folyadékegyensúly és a megfelelő izom- és idegrendszeri működés fenntartását. A nátrium elősegíti az egyes tápanyagok (például a glükóz és az aminosavak) felszívódását.

Kálium

Az emberi szervezet átlagosan 150 g káliumot tartalmaz, a szükséges napi bevitel mennyisége 2-3 gramm. A kálium alapvető szerepet játszik a sejtek megfelelő működésének biztosításában.

Kalcium

A kalcium az emberi szervezetben legnagyobb mennyiségben előforduló ásványi anyag és rendkívül fontos szerepet tölt be a mindennapjaink során. A kalcium 99%-a a csontszövetben található kötött formában, mely egyben raktárként is funkcionál. Keveseknek jelent újdonságot, hogy a kalcium a csontok egészségéért felel, az azonban, hogy meghatározó szerepe van az idegek és izmok ingerelhetőségében, az izomösszehúzódásban, sőt még a véralvadásban is már kevésbé ismert.

Mennyi kalciumra van szükség?

A kalciumhiányos állapot nagyon sokáig nem produkál tüneteket, éppen ezért a probléma nehezen ismerhető fel időben. Mindenképpen gyanakodni kell, ha a csontok sérülékenyebbek a megszokottnál. Például egy kisebb esésnél is repedés, törés tapasztalható. (Természetesen ez már egy előrehaladottabb állapot.)  Kalciumhiányra utalhat az is, ha gyakrabban áll be izomgörcs, memóriazavart tapasztalsz vagy hajlamosabb vagy a depresszióra. Ezek a tünetek más problémákra is utalhatnak, de mindenképpen fontos gondolni rá a kivizsgálásnál.

A napi szükséges kalcium mennyiség egyébként kisgyermekkorban 500-800 mg/nap. Serdülőkorban, illetve amikor a gyermek növekedésben van naponta akár 1200 mg is javasolt lehet. Felnőttek részére 800-1000 mg az ajánlott mennyiség.

Fontos tudni, hogy nem elegendő ügyelni a kalcium pótlására, a megfelelő hasznosulás is legalább ekkora figyelmet igényel. Vannak ugyanis tápanyagok, amelyek segítik a felszívódását, míg olyanok is, melyek gátolják ezt a folyamatot. Például a magas sófogyasztás vagy a fehérjedús táplálkozás megköveteli a magasabb kalciumbevitelt. Míg a C- és a D-vitamin segíti a felszívódást, a vas, a hüvelyesekben és magvakban megtalálható fitinsav vagy például a spenótban lévő oxálsav erősen gátolja azt.
A kalcium csak akkor segít megőrizni az egészségedet, ha a többi tápanyagra is odafigyelsz, amellett, hogy rendszeresen mozogsz.

Ezek az élelmiszerek számítanak magas kalciumforrásnak

Közismert, hogy a tej- és tejtermékek kalciumtartalma magas, ráadásul olyan más tápanyagokkal is rendelkeznek, melyek segítik a hasznosulását.

A szükséges kalcium növényi forrásokból is fedezhető, azonban fontos tudni, hogy a tejtermékekkel szemben ezekben az élelmiszerekben sokkal kisebb mennyiségben van jelen és a hasznosulásuk is eltérő. Ilyen kiemelkedő kalciumforrás például a kelkáposzta, a mandula, a szezámmag, a brokkoli, a gomba, a mák és még sorolhatnánk.

Zöldségekből tehát elméletileg fedezhető a napi szükséges kalcium mennyiség, azonban nagyon kevesen vannak, akik erre valóban odafigyelnek és gondosan utánaszámolnak, tényleg elegendő mennyiséget fogyasztottak-e. Ezért, ha valamilyen okból kifolyólag kerülöd a tejtermékeket, javasolt lehet a táplálékkiegészítők alkalmazása. Ügyelni kell rá, hogy a kalcium túladagolás épp ugyanolyan ártalmas lehet, mint a hiány, ezért fontos úgy megválasztani a táplálékkiegészítőt, hogy az valóban igazodjon az életviteledhez.

Magnézium

A magnézium elengedhetetlen a normális kalcium-, nátrium-, kálium- és foszforegyensúly fenntartásához, az ioncseréhez, valamint a C-vitamin hasznosulásához.

Vas

A vas szervezetünk egészséges működéséhez létfontosságú nyomelem. A vas emberi (és állati) szervezetben betöltött élettani szerepe felbecsülhetetlen értékű.

Cink

Legfontosabb szerepe talán a sejtek határoló hártyájának, vagyis a sejtmembrán integritásának fenntartásában van. Cink nélkül a membrán sérülékennyé, és a káros hatásokkal szemben kevésbé ellenállóvá válik, amely a sejt életképességének nagymértékű csökkenését vonja maga után. Mindezek függetlenek a sejttípustól, vagyis valamennyi sejtre jellemzőek.

Foszfor

Részt vesz az energiatermelő folyamatokban, hozzájárul az erős fogak és csontok kialakulásához.

Retinol ekv.

A szervezetünknek A-vitaminra van szüksége a többi között az immunrendszer egészséges működéséhez, a szaporítószervek egészséges működéséhez, illetve a retina egészségéhez. A retinol az A-vitamin egyik formája, zsírban oldódik, és számos állati eredetű élelmiszerben megtalálható, ugyanakkor növényi eredetű forrásai is vannak.

B1-vitamin

A B1-vitamin agyserkentő vitaminnak tekinthető, mivel kedvező a hatása az idegrendszerre és a szellemi teljesítményre. Vízoldékony, a többi B-komplex-vitaminhoz hasonlóan a fölösleg kiürül, nem tárolódik a szervezetben, ezért naponta pótolni kell.

B2-vitamin

A B2-vitamin, más néven riboflavin (esetleg G-vitamin) egy vízoldékony, könnyen felszívódó vitamin. 1932 óta ismert, ekkor izolálták élesztőgombából.Szabad formájában, vagy fehérjéhez kötve találhatóak meg a táplálékokban. A szervezet 2-6 hétig raktározza a fehérjeellátottság függvényében. A veséken keresztül kiürül, tehát rendszeresen pótolni kell.

B6-vitamin

A B6-vitamin elnevezés alatt tulajdonképpen három egymáshoz hasonló vegyületet értünk: a piridoxint, a piridoxált és a piridoxamint. Ez a vízben oldódó vitamin fontos együttműködő enzimek, úgynevezett koenzimek kiindulási anyaga, amelyek kulcsszerepet játszanak a fehérje-, zsír- és szénhidrát-anyagcserében.

B12-vitamin

A B12-vitamin egy vízben oldódó, színtelen és szagtalan vitamin, amely nélkülözhetetlen a szervezet számára. Kémiai elnevezése, a cyanocobalamin, onnan származik, hogy központi helyen cianidot és kobaltiont tartalmaz.

C-vitamin

A természetes C-vitamin megtalálható citrusfélék gyümölcseiben, mint például a citrom, narancs, grapefruit, valamint bogyós növényekben, zöldség és főzelékfélékben, ilyen a paradicsom, paprika, kelvirág, burgonya és még sok egyéb növény termése. Magas C-vitamin tartalmú a csipkebogyó piros termése, ezért hasznos, ha megfázás esetén csipkebogyó teát iszunk. A napi minimális C-vitamin-szükséglet 60 mg, de ez csak ahhoz elég, hogy ne alakuljon ki skorbut.

D-vitamin

A szervezetünk számára szükséges mennyiséghez képest az élelmiszereinkben elenyésző a D-vitamin-tartalom (kivéve a halmáj olajak), tehát pusztán étkezéssel nem tudjuk fedezni a D-vitamin-szükségletünket. A D-vitamin megtalálható zsíros halakban, halak májában, a tojássárgájában, valamint a dúsított élelmiszerekben (pl. gabonakészítmények, tejtermékek, margarinok), de ezekből nagy mennyiséget kellene naponta elfogyasztani, hogy elegendő vitaminhoz juthasson szervezetünk.

E-vitamin

Legfontosabb E-vitamin forrásaink a növényi olajok, tehát a napraforgó-, búzacsíra-, tökmag-, olíva-, kukoricaolaj, a búzacsíra és az egyéb gabonacsírák, a mogyoró, mandula, édes burgonya és a müzli. Az állati eredetű élelmiszerek közül a hús, a máj és a tojás tartalmaz jelentősebb mennyiségű vitamint. Más zsírban oldódó vitaminokkal ellentétben a szervezetben rövid ideig raktározódik, ezért rendszeres pótlása szükséges.

Niacin ekv.

A B3-vitamin (niacin, nikotinsav, nikotinsavamid) egy vízoldékony vitamin. A niacin egy gyűjtőfogalom, mely magába foglal két vegyületet, a nikotinsavat és a biológiailag hatékony formát, a nikotinsavamidot.Fő forrásai a sovány húsok (csirke, pulyka bőre nélkül), halak, máj, olajos magvak, élesztő, korpa, tojás, zöldségek, száraz hüvelyesek, avokádó, füge, szilva és a teljes kiőrlésű gabonaipari termékek. Mindezek mellett több multivitamin-készítményben is megtalálható nikotinsavamid formában. Triptofánban gazdagok a húsok, növényi fehérjék, kivéve a kukorica.

Folsav

A szervezet számára oly fontos folsavhoz elsősorban táplálékkal juthatunk hozzá. Főbb folsavforrások:leveles zöldségek,máj (kacsa, liba, sertés, szarvasmarha),spárga,spenót,bab,brokkoli,gyümölcsök,a folsavval dúsított müzlik és reggeliző-gabonapelyhek

Partnerünk napi ajánlata

    SAD Logisztikai és Online Média Kft.
    Telefonszám: 06 1 255 0222 (Hétköznap 9-16) · Email cím: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
    ÁSZF | Adatvédelmi nyilatkozat