Mennyi kcal: margarin, főző, 80% zsírtartalmú (100g)


Energia

724 kcal (3033 kJ)

Fehérje

0 g

Zsír

80 g

SFA

21 g

Cukrok

0 g

Nátrium

400 mg

D-vitamin

7 µg

E-vitamin

16 mg

Termékcsoport

  • A margarin, főző, 80% zsírtartalmú (100g) Cukrok tartalma: 0 g
  • A margarin, főző, 80% zsírtartalmú (100g) D-vitamin tartalma: 7 µg
  • A margarin, főző, 80% zsírtartalmú (100g) E-vitamin tartalma: 16 mg
  • A margarin, főző, 80% zsírtartalmú (100g) Energia tartalma: 724 kcal (3033 kJ)
  • A margarin, főző, 80% zsírtartalmú (100g) Fehérje tartalma: 0 g
  • A margarin, főző, 80% zsírtartalmú (100g) Koleszterin tartalma: 7 mg
  • A margarin, főző, 80% zsírtartalmú (100g) Nátrium tartalma: 400 mg
  • A margarin, főző, 80% zsírtartalmú (100g) Retinol ekv. tartalma: 0 mg
  • A margarin, főző, 80% zsírtartalmú (100g) SFA tartalma: 21 g
  • A margarin, főző, 80% zsírtartalmú (100g) Szénhidrát tartalma: 0 g
  • A margarin, főző, 80% zsírtartalmú (100g) Zsír tartalma: 80 g

Tápanyag információk

Energia

Szervezetünk működéséhez energiára van szükség, amely az étkezések során elfogyasztott tápanyagokból származik. Napi energiaszükségletünket több tényező is befolyásolja úgy, mint az alapanyagcserénk, életkorunk, nemünk, egészségi állapotunk, életkörülményeink, fizikai aktivitásunk és az alvással töltött órák száma.

A napi energiaszükségletet, kalóriaigényt több módon is ki lehet számolni. A leggyakrabban használt módszer, amikor nem, kor és súly alapján, egy egyszerű képlet alkalmazásával határozzuk meg a napi minimum tápanyagigényt. Az interneten rengeteg kalkulátor áll rendelkezésre, ahol egész egyszerűen megadod a már említett adatokat és egy kattintással megtudhatod, hogy naponta körülbelül mennyi energiára van szüksége a szervezetednek. A fejlettebb kalkulátorok például azt is figyelembe veszik, milyen aktívan éled az életedet (ülő- vagy fizikai munkát végzel). Természetesen ezzel a módszerrel egy körülbelüli ajánlást kaphatsz a napi energiaszükségletedre vonatkozóan.

Ha igazán pontos és viszonylag egyszerű számítást szeretnél végezni, akkor állj rá a mérlegre, jegyezd fel a súlyodat, ügyelj rá, hogy egy hétig minden nap körülbelül ugyanannyi kalóriát vigyél be a szervezetedbe, majd újra méretszkedj meg. Ha csökkent a súlyod, akkor az azt jelenti, a napi energiaszükségleted magasabb, mint amennyire számítottál. Ha nőtt a súlyod, akkor ennél kevesebb, ha pedig pontosan ugyanannyit mutat a mérleg, akkor sikerült eltalálnod a pontos kalóriaszükségletedet. Ez utóbbi elsőre igen ritka, általában több hét kitartó méréssel állapítható meg a kalóriaigény.

A legjobb energiaszolgáltató

A legjobb energiaszolgáltató kalorigén tápanyag a szénhidrát, amelyet a szervezet képes elraktározni. A szénhidrátokról érdemes tudni, hogy minden szövet és sejt képes őket felhasználni, valamint hogy anarerob és aerob körülmények között is lebonthatóak - a sportolók életében kiemelten nagy odafigyelést igényel a megfelelő mennyiségű szénhidrát bevitel.

Az, hogy a szervezet pontosan hogyan, miként gondoskodik a megfelelő energiáról az egyes mozgásokhoz, egy elég bonyolult folyamat. Nagyon röviden összefoglalva az első néhány másodpercben az izomsejtben lévő ATP molekulák biztosítják az energiát. Ez gyorsan kimerül, így a következő kb. 10 másodpercben a szervezet újabb ATP molekulát állít elő. Ez után a szervezet a szénhidrátokhoz fordul, előbb anaerob, majd úgy egy perc elteltével aerob körülmények között. 30-40 percnek kell eltelnie ahhoz, hogy az energianyerés főszereplője a zsírok legyenek. A szervezet csak extrém helyzetekben folyamodik a fehérjék lebontásához a megfelelő energiaellátottság érdekében.

Fehérje

Ahhoz, hogy a szervezet képes legyen megfelelően ellátni a funkcióit, nélkülözhetetlen tápanyagokkal ellátni. Alapvetően kalorigén és non-kalorigén tápanyagokat különböztetünk meg egymástól - a fehérje az előbbi csoportba tartozik. Mivel a fehérje képtelen elraktározódni a szervezetben, nagyon fontos a napi szintű fehérjebevitel.

A fehérjék funkciója rendkívül fontos és változatos, többek között az izmok, a kötőszövetek, az inak, a csontok, a haj és a szőr szerkezeti elemei (például kreatin, kollagén, elasztin), a hormonok és az enzimek alkotórészei, szerepük van az immunrendszer felépítésében, valamint a különböző transzport folyamatokban. Biztosítják a folyadék-, és sav-bázis egyensúlyt, fenntartják az érrendszer rugalmasságát. A szöveti fehérjék folyamatosan lebomlanak és újjáépülnek, így a bontáskor felszabadult aminosavak nagy része visszakerül a fehérjékbe.

Mennyi fehérjére van szükség?

Azt, hogy naponta pontosan mennyi fehérjére van szüksége a szervezetnek, sok minden befolyásolja. Például nem mindegy hány éves vagy, férfi vagy vagy nő, milyen az egészségügyi állapotod és milyen életmódot folytatsz, sportolsz-e. Általában napi 0,8-1 g/ttkg szoktak általánosan ajánlásként meghatározni. Sportolók számára ez az érték 1,5-2 g/ttkg-ra, bizonyos esetekben pedig akár 2-2,5 g/ttkg-ra is emelkedhet.

Mivel a fehérjéknek ennyi minden fontos feladata van, ezért természetesen a szervezet jelzi, ha túl keveset vagy épp túl sokat juttattál be. A tartósan kevés fehérjebevitel szövetek károsodásához vezet, emésztési zavarokat okoz, fogyást eredményez és még számos negatív következménye lehet.

A túl sok fehérje fogyasztás leginkább a sportolókra jellemző, hiszen közismert, milyen fontos szerepet játszik az izomépítésben. Hosszútávon azonban rosszullétet, megbetegedést von maga után, amivel a sportoló éppen az ellenkezőjét éri el - rászorul a hosszú pihenőidő beiktatására.

Néhány fehérjedús étel, amellyel gyorsan teljesíthető a napi ajánlás

  1. Sovány hús – halak, szárnyasok

100 gramm csirkemellben kb. 25 gramm fehérje található. Talán kijelenthetjük, hogy a sportolók és a diétázok kedvence, hiszen elhanyagolható mennyiségű zsír és szénhidrát található benne, számtalan módon elkészíthető és valóban jól lehet vele lakni.

  1. Zsírszegény túró

100 gramm tehéntúróban átlagosan 14 gramm fehérje van és szintén nagyon ízletes ételek készíthetőek belőle.

  1. Tojás

Napi néhány tojás tökéletes megoldás arra, hogy fedezd a napi fehérje szükségletedet. 100 gramm tojás (körülbelül két darab) 13 gramm fehérjével járul hozzá a kitűzött célodhoz.

  1. Sajt

A sajttal óvatosan, mert könnyen túlzásba lehet esni! Viszont mellette szól, hogy hozzávetőlegesen annyi fehérje található benne, mint a csirkemellben. Ráadásul passzolnak is egymáshoz: finoman megszórva a csirkemellfiléket biztos sikered lehet a konyhában.

  1. Hüvelyesek

Például 100 gramm babban több, mint 8 gramm fehérje található. Igaz, a szénhidrát tartalma is magas, nem árt odafigyelni, hiszen, míg a fehérje nem, a szénhidrát könnyen raktározódik a szervezetben.

Zsír

Zsír nélkül az emberi szervezet nem tudna működni – rengeteg feladata van, éppen ezért nem szabad kiiktatni vagy minimalizálni a fogyasztását. Nem minden zsír rossz, sőt, bizonyos típusú zsírok elengedhetetlenek, a szervezet pedig nem mindet képes magától előállítani. Azokat a zsírokat, amelyeket a szervezet képtelen előállítani, esszenciálisnak hívjuk – ezeket csak tápanyagokkal lehetséges fedezni. Az általános ajánlás szerint a bevitt tápanyagok 30%-ának zsírnak kellene lennie. Ez testtömeg kilogrammonként körülbelül 1 grammot jelent naponta. Természetesen, ahogy minden más tápanyagnál, úgy a zsírok esetében is igaz, hogy egyénenként ez a javaslat eltér.

Miért fontosak és milyen szerepük van a zsíroknak?

A zsírok nagyon fontos energiaforrások. Ha megvizsgáljuk, nagyjából kétszer akkora az energiaértéke, mint a szénhidrátoknak vagy a fehérjéknek. Így tehát - sokak bosszúságára - energiaraktárként is funkcionál, könnyen elraktározza a szervezet. (A felhalmozódott zsír megszabadulásáról egy kicsit később lesz szó.)

Fontos megjegyezni, hogy nem mindegy, hogy mennyi és pontosan milyen zsírokat fogyasztasz. Ha nem figyelsz oda kellőképpen, nem csak az elhízás, de számos betegség kialakulását is segíted, így például az érelmeszesedés veszélye is fennállhat.

Alapvetően növényi vagy állati eredetű, telített vagy telítetlen zsírokat különböztetünk meg egymástól, melyeknek beviteli arányára érdemes odafigyelni. A telítetlen zsírsavak általában folyékony halmazállapotúak, ezek az olajok, míg a telített zsírok szilárdak. Érdemes inkább a telítetlen zsírokat előnyben részesíteni, melyek olyan nélkülözhetetlen, jótékony hatású zsírsavakat tartalmaznak, mint az omega-3 vagy az omega-6 esszenciális zsírsav.

Érdemes hetente legalább kétszer halat fogyasztani, beiktatni a táplálkozásba az olajos magvakat, a salátához pedig növényi olajakat felhasználni.

Egy kicsit tudományosabban megvizsgálva a zsírokat

Az esszenciális zsírok formálják a sejtmembránt, az agyszövetet, a csontvelőt, és az a zsírréteget, ami a szervek (szív, máj, vese) körül van. Védelmet nyújt a fizikai károsodás ellen. Az egészséges ember testsúlyának kb. 3%-ával számolhatunk esszenciális zsírként. A testzsír fontos összetevője a raktározott zsír is, amely a zsírsejteket a bőr alá és a szervek köré rendezi.

Mit érdemes tudni a zsírokról, ha túl sok halmozódott fel a szervezetedben?

Mint ahogy korábban említettük, a szervezet jól képes raktározni a zsírokat, így túlzott bevitele hamar elhízáshoz vezet. Zsírégetés szempontjából nagyon fontos tudni, hogy a zsírok csak aerob körülmények között képesek bontódni – ez a feltétel pedig körülbelül fél óra mozgás után valósul meg. A szervezeted előbb a szénhidrátokkal fedezi a szükséges energiát és csak ezt követően nyúl a zsírokhoz.

A rendszeres, jól megtervezett edzéssel elérhető az utólagos zsírégetés is, amely alatt a mozgás utáni emelkedett zsíroxidációs folyamatokat értjük.

Az elhízás, főleg a túlzott elhízás leküzdése nem egyszerű, éppen ezért érdemes szakemberhez fordulni, aki nem csak a személyre szabott, megfelelő tápanyagbeviteledre figyel oda és meghatározza a napi szükséges edzéstervedet, de fenntartja a motiváltságodat is.

Végezetül egy extra tipp: az élelmi rost javítja a bélmozgást és csökkenti a zsírfelszívódást.

SFA

A zsírsavaknak két fajtáját különböztetjük meg egymástól. Léteznek telített zsírsavak (SFA) és telítetlenek (MUFA és PUFA). A szervezet működéséhez elengedhetetlenek a zsírok, nagyon fontos azonban odafigyelni, hogy milyen minőségű zsírokat juttatsz be a szervezetedbe.

Ha kémiailag vizsgáljuk meg a zsírsavakat, akkor azt látjuk, hogy a telített zsírsavak (SFA) nem tartalmaznak kettős kötéseket, rendezetten állnak (így általában szilárd halmazállapotúak), míg a telítetlen zsírsavaknál kettős kötések törik meg a láncot.

A telített zsírsavakhoz (SFA) javarészt állati eredetű ételekből juthatunk, van azonban néhány kivétel, mint például a kókusz- vagy pálmaolaj, amit azért is fontos megemlítenünk, mert ma már elég sok élelmiszerben megtalálhatóak.

Amit érdemes tudni, hogy míg a telített zsírsavak (pl. palmitinsav, sztearinsav, vajsav stb.) előállítására képes a szervezetünk, addig a telítetlen zsírsavak táplálékkal történő bevitelére ügyelni kell.

Ettől függetlenül az általános ajánlás szerint az étkezések 20-30%-át zsírokból kell fedezni, amelynek a 10%-ának telített zsírsavaknak kellene lenniük. Ami megnehezíti ennek az aránynak a betartását az az, hogy általában az üzletek polcain kapható élelmiszerek nem ezt az arányt képviselik.

Fontos megemlíteni, hogy pozitív, dózisfüggő kapcsolatot véltek felfedezni a telített zsírbevitel és a vér LDL koleszterinszintje között, mikor szénhidrátokkal hasonlították össze. A nagy mennyiségben telített zsírokat tartalmazó ételek fogyasztásának csökkentése, illetve omega-6 tartamú telítetlen zsírsavakra történő cseréje csökkenti a szív- és érbetegségek kialakulásának kockázatát.

Amire ügyelni kell tehát, azok a mennyiségek. (Bár nem szabad megfeledkezni róla, hogy a szervezet egészét kell vizsgálni ahhoz, hogy valakinek pontos és megfelelő étrendet össze lehessen állítani, így nem feltétlenül ártalmas minden esetben, ha valaki rendszeresen túl sok telített zsírsavat visz be a szervezetébe. Az ok, ami miatt olyan sokszor halljuk a telített zsírsavakról a negatívumokat az az, hogy döntően azok lépik túl az ajánlott mennyiséget, akik ezt életvitelükkel nem kompenzálják.)

Koleszterin

A koleszterin fontos szerepet játszik a szervezet mindennapi működésében, ugyanakkor tény, hogy a vérben található túl sok „rossz” koleszterin negatív hatással lehet szívünk egészségére. A szervezet a koleszterin kisebb részét táplálékkal veszi fel, a másik, nagyobb hányad a májban képződik. A koleszterin többek között részt vesz a sejtmembránok felépítésében, az epesavak egyik alkotója, számtalan hormon előállításának kiindulási anyaga.

Szénhidrát

A szervezetnek alapvetően három makrotápanyagra van szüksége ahhoz, hogy képes legyen a működésre: a fehérjékre, a zsírokra és a szénhidrátokra. A fehérjékről és zsírokról külön cikkeinkben olvashatsz, ezúttal a szénhidrátokról lesz szó.

A szénhidrátokat nagyon sokan igyekeznek kerülni, hiszen közismert tény, hogy a fel nem használt szénhidrátok zsírként raktározódnak el a szervezetben. Ez azonban szinte lehetetlen küldetés, ha pedig valakinek valamelyest sikerül is minimalizálni a bevitelét, hamar megérezni annak egészségkárosító hatását: például a fáradékonyságot, a rossz közérzetet és az ingerlékenységet.

A szénhidrátok biztosítják ugyanis a szervezet működéséhez szükséges megfelelő energiát, és ez a makrotápanyag szükséges gyakorlatilag minden fizikai tevékenységünkhöz, valamint a szellemi munkához is nagyban hozzájárulnak. Energiaszolgáltató funkcióját akkor is képes ellátni, ha nincs elegendő oxigén a lebontási folyamat során és gyakorlatilag minden sejtféleség képes őket hasznosítani.

Éppen ezért ahelyett, hogy megpróbálnád kiiktatni az étkezésedből, inkább törekedj rá, hogy megfelelő fajtájú szénhidrátokat válassz.

A szénhidrátoknak több típusát különböztetjük meg egymástól

Kezdjük az elején, hiszen ahhoz, hogy pontosan megérthessük mi is az a szénhidrát és miként kell hozzá állnunk, be kell mutassuk őket.

A szénhidrátok szinte kizárólag növényi forrásokban találhatók meg, például gyümölcsökben, zöldségekben, magvakban, borsófélékben és babfélékében. A tej és a tejtermékek az egyetlen olyan állati forrású tápanyagok, amelyek jelentős mennyiségű szénhidrátot tartalmaznak. A cukrok a keményítők és a rostok mind-mind szénhidrátok melyek különböző csoportokba sorolhatók. Ezek a monoszacharidok (glükóz,fruktóz), oligoszacharidok (laktóz, szacharóz ami az étkezési cukrokat jelenti) poliszacharidok (keményítő, rostok).

Az összes szénhidrátot be tudjuk sorolni az egyszerű vagy az összetett szénhidrátok csoportjába.

Az egyszerű (rossz) szénhidrátok

Ebbe a csoportba soroljuk a cukrokat, a süteményeket, az üdítőitalok többségét és minden olyan nagyon csábító finomságot, amiből azonban sajnos megárt a sok. Sőt, sajnos ezek a készítmények semmilyen hasznos tápanyagot nem tartalmaznak és a szervezet nagyon könnyen zsírrá alakítja őket. További hátránya, hogy extra gyorsan megemelik a vércukorszintet, amely nagy inzulináramlást idéz elő. Ezt követően a vércukorszint éppen olyan gyorsan esik le, mint ahogy felemelkedett, így nem számíthatunk hosszú távú jóllakottságra.

Az összetett (jó) szénhidrátok

Ezzel szemben az összetett szénhidrátok, amelyeket „jó szénhidrátoknak” is szoktak nevezni, számos hasznos tápanyagot tartalmaznak – különböző vitaminokat, ásványi anyagokat például. Ezek a szénhidrátok fokozatosan emelik fel a vércukorszintet és kellemesen, hosszú időre jól lehető tőlük lakni. Ebbe a csoportba soroljuk például a gabonaféléket, a hüvelyeseket és a zöldségféléket.

Fontos, hogy a fel nem használt szénhidrát könnyen elraktározódik, így ügyelni kell a napi optimális fogyasztási mennyiségre. A napi általános ajánlás nők esetében 5 g/ttkg, férfiaknak pedig 7 g/ttkg. Természetesen ez egy általános meghatározás, sportolóknak, extrém edzéstervnél akár 12-15 g/ttkg is szükséges lehet naponta.

Keményítõ

A növényi eredetű ételek leginkább összetett szénhidrátból, élelmi rostból, növényi olajokból és más fontos összetevőkből állnak. Ide tartozik a keményítő és rost, teljes kiőrlésű gabona, hüvelyesek.

Cukrok

A táplálékainkban lévő szénhidrátokat két fő csoportba soroljuk: egyszerű és összetett szénhidrátokra. Az egyszerű szénhidrátokat, vagyis cukrokat az egy egységből álló monoszacharidokra (glükóz, fruktóz, galaktóz), a két egységből álló diszacharidokra (szacharóz, laktóz, maltóz) és a cukoralkoholokra bonthatjuk tovább. Közös jellemzőjük édes ízük és vízben való jó oldhatóságuk.

Élelmi rost

Az élelmi (diétás) rostok a táplálékban lévő emészthetetlen, összetett szénhidrátok, más néven poliszacharidok. Létfontosságú szerepet töltenek be az emésztésben.Azok a szénhidrátok, amelyeket szervezetünk nem képes lebontani, ebbe a csoportba tartoznak. A növényekben találhatóak meg. Két fajtájuk létezik: azok, amelyek vízben oldódnak (pektinek, hemicellulózok egy része, nyálkaanyagok) és azok, amelyek vízben oldhatatlanok (például cellulóz, hemicellulóz nagy része, lignin).

Hozzáadott cukor

Nagyon sok élelmiszer esetében láthatjuk manapság a boltok polcain, hogy nem tartalmaz hozzáadott cukrot, amit kizárólag olyan élelmiszerek esetében tüntethetik fel a gyártók, melyeknél az adott ételhez nem adtak hozzá extra kristálycukrot, mézet, melaszt, malátaszirupot, cukornádszirupot vagy éppen fruktózt tartalmazó kukoricaszirupot. Amennyiben nem vagyunk cukorbetegek, természetesen nem kell megijedni a hozzáadott cukortól sem, lévén az American Heart Association ajánlása szerint, a nők esetében naponta 6-, a férfiaknál naponta 8 teáskanál hozzáadott cukorbevitel még az egészséges határok között szerepel.

Nátrium

A konyhasót (nátrium-kloridot, rövidítve NaCl) az ételeink ízesítésére és tartósítására is használjuk. Természetes formában is jelen van számos élelmiszerünkben. A nátrium-klorid segíti a vérnyomás szabályozását, a folyadékegyensúly és a megfelelő izom- és idegrendszeri működés fenntartását. A nátrium elősegíti az egyes tápanyagok (például a glükóz és az aminosavak) felszívódását.

Kálium

Az emberi szervezet átlagosan 150 g káliumot tartalmaz, a szükséges napi bevitel mennyisége 2-3 gramm. A kálium alapvető szerepet játszik a sejtek megfelelő működésének biztosításában.

Kalcium

A kalcium rendkívül fontos ásványi anyag, azt is mondhatnánk, hogy nélküle nincs élet, ugyanis minden sejtnek, szövetnek szüksége van rá. A kalciumnak a csontok szilárdságának biztosításán kívül meghatározó szerepe van az idegek és izmok ingerelhetőségében, az izomösszehúzódásban, sőt még a véralvadásban is.

Magnézium

A magnézium elengedhetetlen a normális kalcium-, nátrium-, kálium- és foszforegyensúly fenntartásához, az ioncseréhez, valamint a C-vitamin hasznosulásához.

Vas

A vas szervezetünk egészséges működéséhez létfontosságú nyomelem. A vas emberi (és állati) szervezetben betöltött élettani szerepe felbecsülhetetlen értékű.

Cink

Legfontosabb szerepe talán a sejtek határoló hártyájának, vagyis a sejtmembrán integritásának fenntartásában van. Cink nélkül a membrán sérülékennyé, és a káros hatásokkal szemben kevésbé ellenállóvá válik, amely a sejt életképességének nagymértékű csökkenését vonja maga után. Mindezek függetlenek a sejttípustól, vagyis valamennyi sejtre jellemzőek.

Foszfor

Részt vesz az energiatermelő folyamatokban, hozzájárul az erős fogak és csontok kialakulásához.

Retinol ekv.

A szervezetünknek A-vitaminra van szüksége a többi között az immunrendszer egészséges működéséhez, a szaporítószervek egészséges működéséhez, illetve a retina egészségéhez. A retinol az A-vitamin egyik formája, zsírban oldódik, és számos állati eredetű élelmiszerben megtalálható, ugyanakkor növényi eredetű forrásai is vannak.

B1-vitamin

A B1-vitamin agyserkentő vitaminnak tekinthető, mivel kedvező a hatása az idegrendszerre és a szellemi teljesítményre. Vízoldékony, a többi B-komplex-vitaminhoz hasonlóan a fölösleg kiürül, nem tárolódik a szervezetben, ezért naponta pótolni kell.

B2-vitamin

A B2-vitamin, más néven riboflavin (esetleg G-vitamin) egy vízoldékony, könnyen felszívódó vitamin. 1932 óta ismert, ekkor izolálták élesztőgombából.Szabad formájában, vagy fehérjéhez kötve találhatóak meg a táplálékokban. A szervezet 2-6 hétig raktározza a fehérjeellátottság függvényében. A veséken keresztül kiürül, tehát rendszeresen pótolni kell.

B6-vitamin

A B6-vitamin elnevezés alatt tulajdonképpen három egymáshoz hasonló vegyületet értünk: a piridoxint, a piridoxált és a piridoxamint. Ez a vízben oldódó vitamin fontos együttműködő enzimek, úgynevezett koenzimek kiindulási anyaga, amelyek kulcsszerepet játszanak a fehérje-, zsír- és szénhidrát-anyagcserében.

B12-vitamin

A B12-vitamin egy vízben oldódó, színtelen és szagtalan vitamin, amely nélkülözhetetlen a szervezet számára. Kémiai elnevezése, a cyanocobalamin, onnan származik, hogy központi helyen cianidot és kobaltiont tartalmaz.

C-vitamin

A természetes C-vitamin megtalálható citrusfélék gyümölcseiben, mint például a citrom, narancs, grapefruit, valamint bogyós növényekben, zöldség és főzelékfélékben, ilyen a paradicsom, paprika, kelvirág, burgonya és még sok egyéb növény termése. Magas C-vitamin tartalmú a csipkebogyó piros termése, ezért hasznos, ha megfázás esetén csipkebogyó teát iszunk. A napi minimális C-vitamin-szükséglet 60 mg, de ez csak ahhoz elég, hogy ne alakuljon ki skorbut.

D-vitamin

A szervezetünk számára szükséges mennyiséghez képest az élelmiszereinkben elenyésző a D-vitamin-tartalom (kivéve a halmáj olajak), tehát pusztán étkezéssel nem tudjuk fedezni a D-vitamin-szükségletünket. A D-vitamin megtalálható zsíros halakban, halak májában, a tojássárgájában, valamint a dúsított élelmiszerekben (pl. gabonakészítmények, tejtermékek, margarinok), de ezekből nagy mennyiséget kellene naponta elfogyasztani, hogy elegendő vitaminhoz juthasson szervezetünk.

E-vitamin

Legfontosabb E-vitamin forrásaink a növényi olajok, tehát a napraforgó-, búzacsíra-, tökmag-, olíva-, kukoricaolaj, a búzacsíra és az egyéb gabonacsírák, a mogyoró, mandula, édes burgonya és a müzli. Az állati eredetű élelmiszerek közül a hús, a máj és a tojás tartalmaz jelentősebb mennyiségű vitamint. Más zsírban oldódó vitaminokkal ellentétben a szervezetben rövid ideig raktározódik, ezért rendszeres pótlása szükséges.

Niacin ekv.

A B3-vitamin (niacin, nikotinsav, nikotinsavamid) egy vízoldékony vitamin. A niacin egy gyűjtőfogalom, mely magába foglal két vegyületet, a nikotinsavat és a biológiailag hatékony formát, a nikotinsavamidot.Fő forrásai a sovány húsok (csirke, pulyka bőre nélkül), halak, máj, olajos magvak, élesztő, korpa, tojás, zöldségek, száraz hüvelyesek, avokádó, füge, szilva és a teljes kiőrlésű gabonaipari termékek. Mindezek mellett több multivitamin-készítményben is megtalálható nikotinsavamid formában. Triptofánban gazdagok a húsok, növényi fehérjék, kivéve a kukorica.

Folsav

A szervezet számára oly fontos folsavhoz elsősorban táplálékkal juthatunk hozzá. Főbb folsavforrások:leveles zöldségek,máj (kacsa, liba, sertés, szarvasmarha),spárga,spenót,bab,brokkoli,gyümölcsök,a folsavval dúsított müzlik és reggeliző-gabonapelyhek

Partnerünk napi ajánlata

    SAD Logisztikai és Online Média Kft.
    Telefonszám: 06 1 255 0222 (Hétköznap 9-16) · Email cím: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
    ÁSZF | Adatvédelmi nyilatkozat